Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Nagy Ágnes: A lakásügy: magánügy és közügy határa a népi demokrácia kezdetén
264 Tanulmányok rendszereként, az 1945-ös határvonalat pedig az e látásmód számára megmutatkozó törések és folytonosságok rajzolatában értelmezi. A lakásügyekben a demokratikus társadalmi berendezkedésről folyó átfogó politikai vita egyrészt az állampolgárok egymás közötti, másrészt az állampolgár és a hatóság közötti érintkezésben manifesztálódott. Ebben az összefüggésben, az 1945 utáni társadalmi folyamatok típuseseteként fogom szemlélni és értelmezni az alábbi társbérleti viszályt, amely 1946 és 1949 között bontakozott ki egy József körúti bérlakásban.17 A konkrét esemény kulcsjelentőségű, mivel a demokrácia mint politikai és mint társadalmi rend (azaz a társadalom tagjainak egymás közötti, valamint az állampolgár és az állam közötti viszony) megteremtésének és működésének a korban lehetségesnek gondolt változatait mutatja meg. Magának a lakásügynek az aktája hiányzik a fennmaradt iratok köréből, ám az eset mégis jól dokumentált, mivel a vita túllépett a lakásügy intézményi keretein.18 A lakáshivatali berkekben zajló ügyből mindössze egy karhatalmi végrehajtás tárgyában intézkedő elöljárói határozat található meg másolatban. Ami írásos nyomokban előttünk áll, az egy népbírósági ügy a párhuzamosan zajló eljárások becsatolt irataival.19 20 A népbírósági eljárás folyamatában született és annak során beszerzett egyéb dokumentumokból - jegyzőkönyvekből, jelentésekből, vádiratokból és ítéletekből - bontakozik ki előttünk a konfliktus, a dokumentáció csonkaságánál fogva azonban számos momentum marad homályban. Azt is tudjuk, hogy a népbírósági ügyirat jelen összetételében nem tartalmazza az eljárás során keletkezett valamennyi dokumentu- mot. Míg a lakásügyi intézmények, azaz a kerületi elöljárósági lakáshivatalok és a polgármesteri Központi Lakáshivatal előtt zajló vitákban mindenekelőtt a társadalmi pozíciók diszkurzív kijelölése tárul fel, addig a József körúti társbérleti viszályhoz kapcsolódó népbírósági eljárás a vonatkozó magatartásformák és intézményes gyakorlatok dokumentálásával a lakás mint társadalmi tér átalakulásának, magántérből a köz terévé válásának olyan mechanizmusait mutatja meg, amelyek a politikum határait 17 Az ügy forrása: BFL VII.5.e 3323/1950. Özv. Stolniczky Guidóné, valamint BFL XXV. 1.a 2741/1948. Özv. Stolniczky Guidóné. A konfliktus egyik főszereplőjének, özv. Stolnickinének a neve többféle változatban fordul elő az iratokban. Miután ő maga az 1941. évi népszámlálás adatfelvételi ívét „Stolnicki” formában írta alá, így ezt tekintem hiteles változatnak. 18 Miután a VIII. Kerületi Elöljáróság Lakáshivatalának iratai nem maradtak fenn, így a Központi Lakáshivatal iratai jelentették az egyedüli esélyt a konkrét lakásügyi akta a megtalálására. A József körúti lakásban zajló lakásügyi vita azonban nincs meg a Központi Lakáshivatal fennmaradt iratai között. 19 A konfliktus egyik főszereplője, özv. Stolnickiné ellen folyó két népbírósági ügy közül az egyikből csak a Népbíróságok Országos Tanácsának egy végzése található meg. Lásd: BFL XXV.l.a 4442/1946. 20 A népbírósági eljárásban vádlottként szereplő özv. Stolnicki Guidóné a népügyészi vádiratra tett észrevételeiben az 1946. május 17-én Hapek Jenőné által ellene tett feljelentés mellett Hapekné május 18-i feljelentésére, valamint az ennek nyomán május 19-én és május 22-én tartott rendőrségi kihallgatásokra és egy május 30-án kelt rendőrnyomozói jelentésre is hivatkozik. Az ügyben azonban mi már csak a politikai rendészeti osztály 1946. júniusi nyomozásának dokumentumait - tanúvallomási jegyzőkönyveket, gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvet és nyomozói jelentést - találjuk.
