Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Nagy Ágnes: A lakásügy: magánügy és közügy határa a népi demokrácia kezdetén
Nagy Ágnes: A lakásügy: magánügy és közügy határa... 265 érintették. Ebben az ügyben az érdekérvényesítés diszkurzív eszköztárán felül a hatalmi intézmények állampolgári felhasználása ötlik elsősorban szembe. Az átlagpolgároknak az egyes hatóságokról alkotott képzete és ennek realizálódása a különböző hatáskörű intézmények közötti viszonyok társadalmi terét rajzolja ki. Ebben a társadalmi térben való mozgásokban pedig - a különféle magatartásformákban, cselekvésmódokban-az állam működéséről, az egyén és a társadalom, avagy az állampolgár és az állam viszonyáról alkotott elgondolások öltenek testet. Társbérleti viszály a József körúton 1946 májusában, egy József körúti négyszobás lakás társbérletének közös használatú konyhájában, főzés közben szóváltásra került sor a 60 éves főbérlőnő és 20 éves társbérlőnője között, amelynek során a főbérlőnő állítólag a következő kijelentést tette: „Szégyellje magát, hogy a férje ilyen hadseregbe szolgál, mint a mostani demokratikus hadsereg, amely nem törődik mással, minthogy a zsidóknak mindennapra liba legyen, és én majd meghalok éhen.”21 Az állítólagos kijelentésből ügy keletkezett, s az elmérgesedő viszály meglehetősen széles körben terjeszkedett ki a különféle intézményi struktúrákra. Az eljárás ugyanis párhuzamosan több fórumon is futott. Egyrészt mint lakásügyi vita a VIII. Kerületi Elöljáróság Lakáshivatala és annak fellebbviteli szerve, a polgármesteri Központi Lakáshivatal előtt; másrészt könnyű testi sértés, becsületsértés, valamint vagyonrongálás bűntettében folytatott köztörvényes büntetőeljárást a Budapesti Büntető Járásbíróság, majd másodfokon a Budapesti Büntetőtörvényszék; harmadrészt pedig államrend elleni izgatás vádjával a Népbíróság politikai büntetőperként foglalkozott az üggyel. Mi több, a Népbíróságon két eljárás is folyt. Mindemellett az a tény, hogy az ügy még sajtónyilvánosságot is kapott, szinte már el is törpült: 1948 márciusában a Szabadság kéthasábos cikket jelentetett meg Kemény György tollából „A grófné vezetésével 3 éve harcol 1 úriház egy munkáscsalád ellen” címmel.22 A három évig nyomon követhető viszály abból a látszólag veszélytelennek tűnő lépésből keletkezett, hogy 1945 decemberében a József krt. 55-57. szám alatti bérház egyik harmadik emeleti, négyszoba-cselédszobás, összkomfortos, az ostrom alatti sérülések miatt kizárólag mellékhelyiségeire korlátozódóan használható lakásából annak bérlője, özv. Stolnicki Guidóné a konyhát és a cselédszobát kiadta albérletbe özv. Sipos Mihálynénak, aki két felnőtt lányával, valamint vejével be is költözött oda23 (1. kép). Özv. Stolnickiné a háborús károk folytán ekkor már nem lakta a lakást, csak a 21 BFL VII.5.e 3323/1950. A VIII. kerületi rendőrkapitányságon felvett jegyzőkönyv Hapek Jenőné feljelentése tárgyában, 1946. május 17. 22 Szabadság, 1948. március 28. 2. p. 23 A lakás ostrom utáni állapotához lásd az 1945. március 25-i helyzetet rögzítő népösszeírást: BFL IV.1419.n VIII. kér. József krt. 55-57. III/13. sz.
