Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük, 1870–1918
Magyar Erzsébet: Budapest parkjai és közönségük (1870-1918) 243 százakat, hétköznapokon pedig éppen csak egyes járókelőket kehet látni. A Népligetbe ma már éppen olyan könnyen és kényelmesen lehet eljutni, mint a Városligetbe.”33 Daun Gyula a lokálpatrióta véleményét fogalmazta meg, amikor nem csupán a környék, de az egész fővárosi lakosság körében tapasztalható népszerűségét hangsúlyozta. Leírásából azonban világosan kitűnik, hogy míg a Városligetben a társadalom minden rétege megjelent, addig a Népligetben csak egy része képviseltette magát. Az alsó társadalmi rétegek mellett a középosztály képviselői is megtalálhatók voltak: „Ma már kedvenc kirándulóhelye a főváros lakosságának. Nem igaz az az állítás, hogy csak ezen a környéken lakó munkásosztály keresi fel, hanem felkeresik a főváros minden részéről és pedig a középosztály is. Hiszen a Városliget ma már csak névleg a város ligete.”34 2.3. A Margitsziget közönsége Amint arról számos szerző, így Mikszáth Kálmán is beszámolt, elsősorban a tehetősebb rétegek engedhették meg maguknak a Sziget rendszeres látogatását: „Még a közönségről írok néhány sort. Taschler úr, ki gyakran megfordul a Margitszigeten is, hol szokott jó kedélyével mindig csinál valami tréfát, a következőleg jellemezte a két fürdő közötti különbséget. A Császár fürdői vendégek minden két nap egyszer váltanak inget, a Margit für- dőiek ellenben mindennap kétszer váltanak inget.”35 A József főherceg családjának tulajdonát képező Margitsziget a század utolsó harmadában végrehajtott fejlesztések nyomán a főváros legnépszerűbb és legsokré- tübb üdülési és szórakozási lehetőségeket kínáló parkjává vált. A 19. század első felének egyik legszebb sétahelyét, az Orczy-kertet periférikus elhelyezkedése miatt ekkor már főként csak a közelben élő, kevésbé módos rétegek használták, látogatását a Ludovika Akadémia - oktatási célokra tartva fenn a kertet - egyre jobban korlátozta. A Városliget látogatóközönsége, noha térben és gyakran időben is elkülönült módon, a társadalom valamennyi rétegét felölelte. A Margitsziget látogatói azonban a Városligethez képest-néhány kivételes alkalomtól eltekintve-jóval szükebb körből kerültek ki (4. kép). Egy 1881-ben megjelent angol útleírás szerzője is szembeszökőnek találta a különbséget a Városliget és a Margitsziget látogatóközönsége között. A Liget jóval hangosabb népmulatságaival ellentétben, mint megjegyezte: „Itt teljesen más típusú, a nil admirari osztályába tartozó kirándulók lelik csendesen örömüket; szórakozásuk egyetlen forrása egy katonazenekar.”36 33 KARDOS ÁRPÁD: A Népliget. Vasárnapi Újság, 1906. 663. p. 34 Daun 1913. 35 MIKSZÁTH 1969a. 12. p. (Eredeti megjelenése: Császár fürdői levél - július 17-én. Szegedi Napló, 1879.) 36 Mazzuchelli 1881. 144. p. (A szerző fordítása.)
