Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Novák Veronika: A térhasználat kutatása – módszerek és lehetőségek
Novák Veronika: A térhasználat kutatása - módszerek és lehetőségek 21 megragadható, a hatalommal, városi identitással, területi állammal kapcsolatos képzetek rejlenek.32 A városi rítusok vizsgálata szintén hozzájárul a városi tér összetettebb megismeréséhez: a város ünnepi arculatának egyszerű bemutatása mellett a városi ceremóniákkal ismerkedő történész ráébredhet az egyes helyszínek kiemelkedő szerepére, fontosságára; az események rámutathatnak a tér elemeinek szimbolikus jelentésére; az esetleges sikertelen, vitatott vagy éppen konfliktusba torkolló ceremóniák az egyes helyszínek többféle értelmezési lehetőségeit tárhatják fel. A hatalmi rítusok vizsgálata az újabb középkori és kora újkori történeti kutatások egyik leglátványosabb, legtöbb szöveget termelő irányzata. Az itáliai reneszánsz városok rítusait elemző nagy hatású munkák (Edward Muir, Richard Trexler)33 mellett rendkívül sok írás foglalkozik a németalföldi városok, a középkor végi burgundi területek ceremóniáival (Peter Amadé, Marc Boone).34 Egy újabb kísérlet erre a Ceremóniák városa című könyv, amelynek szerzője, Elodie Lecuppre-Desjardin kilenc németalföldi város 15. századi forrásain keresztül mutatja be a politikai kommunikáció lehetőségeit a gazdag városok és az ambiciózus burgundi hercegek között. Elisabeth Crouzet-Pavan és Patrick Boucheron műveihez hasonlóan, bár kisebb mértékben, itt is a városi tér jelenti az elbeszélés alapját, ez segít belehelyezkedni a kortársak tapasztalataiba: az épített környezet hatalmi üzenete, az ünnepségek előkészítésének térbeli vetülete, az útvonal megvitatása, kiválasztása, feldíszítése, megtisztítása, biztonságossá tétele vezetnek el magukig a ceremóniákig. Ez utóbbiak itt a hercegi krónikák nem túl bőbeszédű leírásai mellett elsősorban a városi tanácsi jegyzőkönyvek és a városi könyvek bejegyzéseiből, számlákból és rendelkezésekből rekonstruálhatók. A hétköznapokból kilépő események megmutatják az egyes térelemekhez, térbeli formákhoz kapcsolódó jelentéseket, kiemelik a városok legfontosabb helyszíneit, ám a városi szempontok érvényesítése lehetővé teszi, hogy viszonylagossá tegyük a hatalom által kiemelt jelentéseket. így a bevonulások kapcsán rá lehet mutatni például a kapuk jelentőségére és eltérő értelmezésére a bevonuló hercegek és a városi közösség szemében. A herceg számára a városkapu kinyitása, kulcsainak átadása, a rajta keresztüli belépés jelenti a város meghódolását; a városi közösség viszont mindezek mellett a város önállóságát, büszkeségét, erejét szimbolizáló emblematikus, identitásformáló helyként is tekint a kapura.35 Az eltérő városi csoportok által kiválasztott ünnepi terek rámutathatnak az egy közösségen belül létező többféle városképre, városi ideálra, értékrendszerre. Elisabeth Crouzet-Pavan a velencei köztér szerveződését vizsgálva fontos szerepet ad a ceremóniáknak: az urbanisztikai fejlődésnek, az építkezések által létrehozott kereteknek (Szent Márk tér, Rialto hídja) ugyanis a városi ünnepek adnak jelentést és jelentőséget. 32 K.AGAN 1986.; NUTI 1994.; WURTZEL 2007. 33 Muir 1981.; Trexler 1980. 34 Arnade 1996. 35 LECUPPRE-DESJARDIN 2004. 239-241. p. Magyar nyelvű recenziója az Urbs 2008. évi kötetében 443—446. p.
