Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
172 Tanulmányok valószínűleg földalatti helyiség helyét „auf der Kirch” néven jelölik.24 A város vízellátását szolgálta az új víztározó felépítése,25 míg a már említett Fugger-féle épületek a rézbányákat és kohókat üzemeltető családi vállalkozáshoz tartoztak.26 A templom és a hozzá csatlakozó temető, a királyi ház, illetve a piac árusító helyei a tér északi sarkán voltak találhatók.27 Utcák, lakók és tulajdonosváltások A besztercebányai utcák, valamint a Ring 15. és 16. századi képéről, a többi városhoz hasonlóan, főként írásos dokumentumok állnak rendelkezésünkre, de a többi várostól eltérően 1600 tájáról már ismertek azok az első térképek, amelyek jól bemutatják a város belső utcaszerkezetét. Ezek, valamint egy 1589-re datált rajz alapján már a 16. századtól jól nyomon követhető a Ring torzult négyszög alakú alaprajza, amelyhez csatlakozott a Silbergasse (Ezüst utca), Grangasse (Garam utca), az Obergasse (Felső utca), az Untergasse (Alsó utca), a Badergasse (Fürdő utca), majd a 16. századtól a Neue Gasse az (Új utca). (1. térkép). A Ringen 34 ház állt, amelyből 1526-ban öt a Fuggerek tulajdonát képezte. A házak nagyobb része ekkor már kőépület volt.28 Az 1589-re datált rajzon is felismerhető, hogy a folyó, illetve az ehhez csatlakozó kőterasz mennyire meghatározta a Ring elhelyezkedését. A Ring és az ahhoz csatlakozó Obergasse és Untergasse képezi a város tengelyét, amelynek meghatározó tagja a templom épületegyüttese a templomkerttel. A rajzon kiemelten jelölték a Badergassét a fürdő épületével és az utca végén található Fürdő utcai kapuval, továbbá a falon kívül egy részlet látható a felső malomból. Tovább haladva ez utóbbi utcával párhuzamosan fut a Silbergasse, amely már az Untergasse határába torkollik. A másik oldalon az Obergasséhoz csatlakozik a Felső-kapu, majd a torony épületétől a Garam felé indul a Grangasse. A rajz egyben rámutat arra, hogy készítői számára mely épületek voltak fontosak. Az épületek közül a fentieken kívül jelölték még az Oberhaus, az Unterhaus, a Kammerhof, az aggokháza, a kórház épületeit, valamint a hidat, a sáncokat, a kapukat és a kisebb utakat is. A másik, a város utcaszerkezetét rekonstruáló térképen (2. térkép) a főbb tereptárgyak elhelyezése e rajzot követi.29 24 SaBB pBB BB PP 1724. 407. p., ill. JURKOVICH 1922. 192-194. p. A korabeli börtön- viszonyokat jól illusztrálja Dubraviczky gróf 1538-as levele, amelyben egy nap szabadságot kér egy fogoly számára, hogy az tisztálkodhasson. Igaz, hogy bűnös - írja a gróf -, de nem érdemli, hogy a mocsok és a férgek áldozata legyen. SaBB pBB BB Spisy fasc. 338. nro. 15. 25 KUZMA 2002. 18. p. 26 Három kamarai vagy Fugger-háznak nevezett épületről tudunk, az egyiknek az eladása pont a korszakban történt. Ezekről részletesen lásd SKLENKA 2009. 27 Paulinyt 2005. 139-140. p.; JURKOVICH 1922. 110-118. p. 28 SKLENKA 2009. 91. p. 29 SBORNÍK 1955.; Monumentanim 1988, 245-246. p.
