Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán 171 kon, az országgyűléseken szintén ők képviselték - ez utóbbit többször hívták össze a korszakban éppen a biztonságosnak mondható Besztercebányán -, általában a többi bányaváros által delegált követekkel közösen.19 Mindez nem csak pénzt, de időt is felemésztett, embert vont el az üzlettől, kereskedéstől vagy éppen más munkától. Mégis, az élethosszig tartó tisztelet, a tekintély, a polgárok bizalma és a bírói szék elnyerésének esélye miatt a városvezetéshez kapcsolódó tisztségekért állandó versengés folyt. A besztercebányai Ring különös jogi státuszát, amely a hozzáfűződő, jelentős haszonnal és tekintéllyel kecsegtető előjogokban és privilégiumokban mutatkozott meg, jól mutatja, hogy az itt álló házak tulajdonlásának speciális szabályai voltak. E szabályok egyben biztosították a gyűrüstéri polgárok csoportjának zártságát és egyértelmű jogát a hatalomhoz. Nő, még ha özvegy volt is, nem szerezhetett, illetve tarthatott fenn házat, hisz ezzel férfit szorított volna ki a megválasztható polgárok köréből. Egyedül kiskorú fia nevében, bizonyos megkötésekkel tarthatta meg házát. A bormérés jogát (amely jelentős jövedelemhez juttatta a ház birtokosát) csak egy háztulajdonhoz kötve lehetett gyakorolni. Abban az esetben, ha valakinek több háza volt a Ringen, el kellett döntenie, hol folytatja ezt a tevékenységet.20 A Ring, különleges jogi helyzetén túl, a város legkiemelkedőbb fontosságú helyszíne volt, ahol éppen a 16. század folyamán jelentek meg a várost reprezentáló épületek, mint a várostorony, amely tűzvédelmi szerepén túl a választások és az ünnepélyes alkalmak során a polgárságot zenével szórakoztató muzsikusoknak is helyet biztosított.21 A torony - amelyből több is volt, ezért nehéz a pontos helyét lokalizálni - építési munkálatairól először 1503-ból, majd 1525-ből értesülünk, amikor is a fedelét építették át, 1530-ban pedig harangcserére került sor. 1543-ban-talán a törököktől való félelem miatt - a torony tetőzetét lehordták, alacsonyabbra építették, a tornyokon, a bástyákon és a falakon lőréseket képeztek ki. 1564-ben terveztek még egy nagy átalakítást, de ez pénzszűke miatt elmaradt.22 A város reprezentációját, de egyben működésének hivatalsze- rűbbé válását segítette elő a tanács üléstermének kijelölése és berendezése, amelyet szintén ekkor alakítottak ki.23 A város funkcionalitásának növelését szolgálta a börtön helyiségének javítása. A várban ugyan volt egy börtönhelyiség a polgárok számára, amely valamivel kényelmesebb volt, bár az ablaka kicsi. Később a fegyvertár is szolgált ilyen célokat. A másikat a „közönséges gonosztevők” számára használták, a források a 19 Az országgyűlésre minden alkalommal, a költségek és az utazás nehézségei ellenére is, igyekeznek eljutni, együtt a többi várossal, megosztva így az út, szállás és ajándékok költségeit. Vö. ugyanezt a felső-magyarországi városoknál: NÉMETH 2004.1. 175-177., 207-212. p. 20 Kuzma 2003.; Jurkovich 1922. 565-570. p. 21 JURKOVICH 1922. 194-197. p. 22 Jurkovich 1922. 192-193. p. 23 Állandó ülésteremről sokáig nincs tudomásunk, előfordult, hogy a bíró házánál üléseztek, de több egyéb hely is szóba jöhetett, pl. a templom vagy a vár alsó termei. Lásd bővebben JURKOVICH 1922. 588-589. p.
