Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Kuzma Dóra: Térhasználat a 16. századi Besztercebányán
170 Tanulmányok tott város, ami azt feltételezi, hogy bár nem előzmény nélküli település, alapos, végiggondolt tervezés után alakították ki középkori ( 13. századi) képét. A Ring kizárólag magánhasználatú telkekre épült, itt még a városháza és a templom is kívül esett ezen a zónán. Az eredetileg valószínűleg négyszögletes alakúnak elképzelt főtér a terep adottságai miatt torzult, hisz a plató, amin elterül és a Garam folyó ezt a szabályos alakzatot nem tette lehetővé. A tér oldalait az alapító polgárok kiparcellázott telkei és az azon épült házak keretezték, innen ágaztak szét az utcák kifelé a majorságok, kertek irányába. A város erődítése egy későbbi időszakhoz köthető,7 bár falakról már az egész korai időktől beszélhetünk.8 A város vitathatatlanul legfontosabb, legreprezentatívabb színtere a Ring, amit magyarul gyürüstér néven is említenek.9 Építészeti kialakításán túl10 még fontosabbak jogi és társadalmi vonatkozásai. A Ring jelentőségét Paulinyi Oszkár fogalmazta meg a legtalálóbban és legtömörebben: „A Ring nem csak helyrajzi, hanem jogi fogalom”.11 A Ring a háztulajdonosok számára valóban nemcsak lakhely, hanem kiemelkedő státusz jog és kötelezettség is, és komoly szimbolikus értékkel bír a külvilág felé. A háztulajdonos korszakunkban mindenképpen tehetős, vagyonos ember, német nemzetiségű, teljes jogú felnőtt férfi.12 Innen vezet az út a 12 tagú belső tanácsba, illetve a tanácstagok közül választott városbíró székéhez is.13 Ezekhez a házakhoz tartozott egyedül borkimérési és sörfőzési jog.14 Mindez tekintélyt, hatalmat, előjogokat és így jelentős jövedelmet jelentett. A Ringről a tanácsba, illetve a város vezetésébejutott férfiak vettek részt a város igazságszolgáltatásában, ahol akár halálos ítéletet is kiszabhattak. A város összes lakosára érvényes statútumok megalkotásának tevőleges részesei, amivel mindenkire kötelező normát alkothattak, és gondoskodhattak annak végrehajtásáról.15 Mindemellett anyagi áldozattal járó kötelezettségeik is számosak voltak. Ok gondozták az egyház, valamint az árvák vagyonát.16 Kezelték a bíró mint letéteményes személyében a város vagyonát, döntöttek a kiadásokról, a bevételek formáiról, ha kellett, saját vagyonukból kölcsönnel segítették a várost.17 18 Követségben járhattak más bányavárosoknál, a környező vármegyék tisztségviselőinél, földesurainál, a Magyar Kamaránál, az alsó-magyarországi bányakamara tisztviselőinél, országos méltóságoknál vagy akár az uralkodónál is.ls A város érdekeit a legfelsőbb fórumo7 Paulinyi 2005. 139. p. 8 JURKOVICH 1922. 99-102. p. 9 A Ring a német elnevezés, a területet aló. században is így nevezték. Magyarul gyűrűstér, de - félig latin kifejezéssel élve - a circuláris tér elnevezést is használták. 10 PAULINYI 2005. 139-142. p.; JURKOVICH 1922. 39-160. p. 11 PAULINYI 2005. 140. p. 12 Paulinyi 2005.; Kuzma 2004b. 13 Kuzma 2004b. 14 JURKOVICH 1922., 565-570. p., PAULINYI 2005., 136. p. 15 SaBB pBB BB Spisy fasc. 115. nro. 24., fasc. 327. nro. 47, fasc. 57. nro. 99. 16 JURKOVICH 1922, 824. 17 SaBB pBB BB PP 12. 1570. 5. p.; SaBB pBB BB PP 13. 1571. 193. p. 18 Például SaBB pBB BB Spisy fasc. 324. nro 7, fasc. 11. nro. 18.
