Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
162 Tanulmányok közül csak mutatóba maradt néhány fragmentum (pl. Jurisics tér 14. káró ablak festése, Jurisics tér 12. oroszlános címer). A keleti oldal homlokzatkiképzései között az egész felületet beborító, „S” motívumos homlokzat mellett (Jurisics tér 9.) az átlósan osztott, csak a széleket és a nyílásokat keretező (Jurisics tér 5.)67 egyaránt megtalálható. Kvalitásával az egész emlékanyagból kiemelkedik a késő reneszánsz ún. sgraffítós ház (Jurisics tér 7.) homlokzatkiképzése a balusztrádos övpárkányon álló, vázából kibom- ló tulipáncsokor-motívummal.68 Ugyanez a külső, térre néző falfelületen található motívum egy belső udvari árkádos homlokzaton is megjelenik a tér szemközti épületének udvarán (Jurisics tér 14.). Színes, karcolt-festett keretelés vette körbe a Rájnis u. 3. sz. lakóépület földszinti kisméretű szellőzőablakát is.69 A dekoratív külső díszítést még alig, vagy egyáltalán nem követte a belső terek festésének igénye, sőt, a lakóhelyiségek aló. század második felében mindenütt csak fehérre voltak meszelve (Rájnis u. 3., Jurisics tér 1). Az építéstörténeti kutatások eredményeként ma már kimondhatjuk, hogy a belső terek lefedése a 18. század előtt általában fagerendás síkmennyezettel történt. Egyformán fa födémes volt a Rájnis u. 3. első periódusú házának pincéje, a mellette lévő Rájnis u. 1. sarokszobájának mennyezete, a Jurisics tér 13. földszinti bolthelyisége,70 vagy a Jurisics tér 1. emeleti nagy szobája. Leginkább az alárendeltebb pinceterek egy részénél alkalmaztak boltozatot (pl. Jurisics tér 1.). A 16-17. században az igazi reprezentációt még nem az emeleti festett és boltozatos fogadószoba jelentette, hanem a festett fa- mennyezetes nagyterem. Közülük Kőszegen - elsősorban a gyakori tűzvészek miatt - sajnos egy sem maradt meg. Alkeresztboltozatos lefedéssel ugyan találkozunk már a 17. század második felében, de a ma látható, általában stukkódíszes fiókos donga- vagy teknőboltozatok már a 18. század produktumai (pl. Jurisics tér 1., Rájnis u. 1.). A belső kifestés első ismert példái a 17. század második feléből származnak. Ezek között is különleges helyet foglal el a Rájnis u. 3. emeletesből földszintessé visszabontott periódusához tartozó ún. „fekete szoba”.71 A teljes falfelületet beborító narancssárga virágmotívumokkal díszített, sötétszürke festésű lakószoba saját korában sem lehetett általános. A földszinti bolthoz/műhelyhez valamint lakószobákhoz tartozó burkolatok lényegében az egész késő középkor - kora újkor (sőt még az újkor) idején téglából készültek (pl. Rájnis u. 3., Jurisics tér 1.). Az emeleti szobákat hajópadlóval fedték, az alárendeltebb funkciójú helyiségek azonban, így pl. a pincék vagy földesek voltak vagy kővel (cáki kővel) kirakottak (Jurisics tér 12.). 67 SÁNDYNÉ 1976. 206-210. p. 68 MentÉNY] 2000. 26-29. p. 69 B. BENKHARD-MENTÉNYI 2004. 120-121. p. 70 Csak az utcai bolthelyiségben volt mód kutatni, ennek során került elő az egykori fa mennyezet lenyomata. B. Benkhard Lilla — MENTÉNYI KLÁRA: Kőszeg, Jurisics tér 13. Részleges kutatási dokumentáció 1996. KÖH Tervtár, ltsz. 37.029.) 71 B. Benkhard-MentÉNYI 2004. 120-122. p.
