Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 163 A lakószobákhoz viszonyítva jóval kevesebb információval rendelkezünk a konyhákról. A gyakori átépítések, áthelyezések, földszintesből emeletessé válás miatt az épületek legsérülékenyebb helyiségei voltak. Ma csupán a Rájnis u. 3. földszintes periódusához tartozó, szintén álkeresztboltozatos konyha ismert, ahol a boltozattal együtt épített kéménykürtő, valamint a szikrafogó konzoljának helye is megfogható volt.72 Legtöbbször a konyhákhoz kapcsolódik a lakóépületek, lakószobák fűtése. Kőszegen egyetlen álló kályha sem ismeretes a 19. század első felénél korábbi időből, így egyfelől az írott forrásokra, másfelől a régészeti leletanyagra kell hagyatkoznunk. A Fő téri ásatásból derült ki, hogy a 16. század közepe előtt szürke mázatlan szemeskályhával valamint szintén mázatlan csempekályhával fűtöttek. A templomok körüli feltárás elsősorban 17. századi, különféle alakos, mázas csempedarabokat, közöttük IN GÜNS feliratosakat hozott a felszínre.73 Az utóbbi típusból máshol - így a zsinagóga melléképületénél - is került elő több darab, ami megerősíti, hogy Kőszegen már a 17. század első felétől működött kályhás céh.74 A 16-17. századra vonatkozó írott forrásaink szintén több helyen említenek az emeleten fűthető szobát (pl. középkori plébánia).75 Berendezésre, netán bútorokra vonatkozó leletanyag a helyszíni építéstörténeti kutatások során csak mutatóba került elő eddig Kőszegen, s azok sem a korai periódusokból. Magasra felnyúló ácsolt polc lenyomata maradt meg a Rájnis u. 1. emeleti sarokszobájában.76 A Rájnis u. 3. földszinti lakószobájának hátsó falán talált visszavésés pedig csak valamilyen bútor elhelyezésével magyarázható. Ugyaninnen ismert az egyetlen, 17. századra keltezhető nyílászáró, egy ácsolt fa ajtó, amely a kapualjból a konyhába nyílt.77 Összegzés A dolgozatban Kőszeg belvárosi, valamint városkapu előtti terének kialakulását, majd késő középkori és kora újkori térszerkezetének formálódását kíséreltük meg felvázolni az építéstörténeti kutatások tükrében. Ennek során felvetettük, hogy a középkori város az írott forrásokból megismert képhez viszonyítva jóval szerényebb kiépítésű, egyut- cás település lehetett. Házainak jelentős része fából készült, ami a város épületállományában bekövetkezett 1532. évi pusztulás fő oka lehetett. Az ostrom mindkét helyszín átalakulásában jelentős szerepet játszott. A különböző védművekkel megerősített városkapu mögött a Belváros új (keleti) házsorát a kézmüvesiparral és kereskedéssel fog72 B. BENKHARD-MENTÉNYI 2004. 118-119. p. 73 BAKAY 2001. 192-196. p. 74 P. HajmáSI 1996. 248-249. p. 75 Ld. a 39. jegyzetet. 76 MENTÉNY1 1987. 532. p. 77 B. Benkhard-Mentényi 2004. 118. p.
