Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 159 töltötte be. A hátsó helyiség(ek) - sokszor az udvar felőli megközelítéssel - pinceként vagy pince-présházként működtek. Mélypince ezen az oldalon nem volt. A földszinten két, bolthoz/mühelyhez tartozó helyiséget tartalmazó, hátul pince-présházzal egybekötött Jurisics tér 1. számú épület kiemelkedően gazdagnak számíthatott. Nem csoda, hiszen tulajdonosai között a 17. század közepétől egészen a 18. század végéig azt a Szvetics családot találjuk, amelynek tagjai közül különböző időszakokban többen is ültek a bírói székben.62 63 A város építéstörténete szempontjából rendkívül érdekes végigkövetni azt az építkezési folyamatot, ízlésbeli változást, amely egy vezető tisztségviselő család másfélszáz évig tartó birtoklása alatt végbement. Sajnos ennek bemutatásáról terjedelmi okok miatt itt le kell mondanunk. A keleti házsor egységes kiépítésében „kakukktojásnak” mutatkozott a Jurisics tér 3,6j Homlokzatkutatása a várt 16. századi falazat és nyílások helyett körülbelül a jelenlegi szintekhez alkalmazkodó, kevés periódust mutató épületre enged következtetni, amelynek megjelenése a Fanez Bálint képírónak tulajdonított, 1746-ban készült festményen látottakkal egyezik meg. Az írott források és a szomszédos épületek ismeretében mindez csak úgy képzelhető el, ha feltételezzük, hogy a telken egészen a 17. század második feléig fa/gerenda szerkezetes épület állott, amelynek utcai szakaszát később teljesen újjáépítették. Megnyugtató választ az egész épületre kiterjedő, komplex kutatás adhatna. Fa alkalmazására máshol is volt példa a Belvárosban (Rájnis u. 3.). Egyelőre itt sem tudjuk, van-e összefüggés és ha igen, milyen, az építtető társadalmi hovatartozása és az első épület formája között. Érdekes ugyanis, hogy a nyugati oldal, templommal szemben lévő telkén az utcavonalban már álló, ebben az időben már archaikus formát képviselő házakhoz hasonló, teljesen hagyományos, kétszintes, de csupán két helyiséges (alul présház-pince, felül szoba-konyha) „bortermelő polgár ház” falait lehetett azonosítani, amelyet az ostromban elpusztult fa-patics ház planírozási rétege fölé építettek.64 Bolt vagy műhely nem tartozott hozzá. Az első-a régészeti leletanyag alapján is - a 16. század második felére keltezhető kőépület zárt beépítésben, a telek északi végében, a mellette lévő középkori házhoz (Rájnis u. 5.) ragasztva épült, megközelítése az utcáról nyíló présházból történt, mögötte mélypince volt, emeletének utca felé néző szobája pedig fából készült. A Jurisics tér 1. sz. épülethez viszonyítva jóval szerényebb összképet mutatott. Úgyszintén hasonló megjelenésű lehetett a szomszédos, saroktelken lévő Rájnis u. 1., amely szintén a 16. század második felében, de a telek ellenkező (déli) végében épült fel. Az első periódusú ház földszintjén egy nagyobb pincével összefüggő présház, emeletén pedig két utcára néző szoba és egy hátsó konyha helyez62 LÁSZLÓ Csaba - MentÉNYI Klára: Kőszeg, Jurisics tér 1. Kutatási dokumentáció 1995.; MentÉNYI-LÁSZLÓ 2001. 37-39. p.; Bariska-NÉMETH 1984. 56. p. 63 Sajnos csak a külső homlokzat kutatására volt mód. B. BENKHARD-MENTÉNYI Klára: Kőszeg, Jurisics tér 3. Homlokzat. Kutatási dokumentáció 2001. KÖH Tervtár, ltsz. 38.715.; B. BENKHARD-MENTÉNYI 2002. 66-68. p. 64 B. BENKHARD-MENTÉNYI 2004. 110-115. p.
