Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)

Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban

158 Tanulmányok Az ostrom után születő „új város” Az 1532. évi ostrom nemcsak a város történetében, hanem annak településszerkezeté­ben is - mindkét általunk vizsgált helyszínen - alapvető változást hozott. A török csa­patok elvonulását követően a védelem fokozása vált a legfontosabb feladattá. A városkapu kiemelt szerepét mutatja, hogy egy évvel később, 1533-ban az elsők kö­zött és jelentősen megerősítették. Míg a legnagyobb károkat szenvedett északi oldal renoválására csak évek múlva került sor, addig az exponált déli oldalon jelentős épít­kezésekbe kezdtek. A két évszázada zajló pezsgő forgatagot a hadi cselekmények tel­jesen elsöpörték (a külvárosokat és az árok melletti épületeket maga Jurisics Miklós gyújtatta fel védekezésül),56 az azt követő „városrendezés” pedig rövid időn belül gyö­keresen átalakította az Alsókapu-torony előtti tér topográfiáját. Az építmények helyén, azok elplanírozott törmeléke fölött új védműrendszert (lőréses elővédművet, hozzá csatlakozó ellenfalat valamint barbakánt) húztak fel, sokszorosan megnehezítve ezzel a Belvárosba való bejutást.57 Ugyanekkor a piactér arculata is alapvetően átalakult. A fa- és paticsszerkezetes keleti házsor teljesen, a nyugati oldal csak részlegesen (pl. Rájnis u. 3.) megsemmisült. A kiépülés, egészen a Jurisics tér 13. sz. lakóépületig, rövid idő alatt és szinte egyszer­re történt meg, amit a mai egységes (11-13 méteres) telekkiosztás, valamint az egy­máshoz igen hasonló alaprajzi beosztás valószínűsít. A beépítés sajátosságait leginkább a tér ellentétes pontjain álló és az elmúlt időben kutatott lakóépületeken ke­resztül (Jurisics tér 1., Rájnis u. 3.) próbáljuk meg felvázolni. A Belvárosban lakás, a bortermelés mellett már iparral és kereskedelemmel fog­lalkozó városi elit számára egyszerre vált joggá és kötelezettséggé a 16. század máso­dik felében.58 A legelőkelőbb, egyben legmegfelelőbb helynek a piactér újonnan létrejött házsora kínálkozott. Az egy sorban felhúzott, többnyire emeletes épületek be­osztása, de külső megjelenése is jól tükrözi az építtetők társadalmi hovatartozását és foglalkozását.59 Az utcára merőleges beépítésű telkek északi szakaszán épült fel a földszinten általában három helyiségből álló ház, amelyhez fa lépcsőn keresztül meg­közelíthető emeleti lakóegység tartozott. A földszinti helyiségek közül a tér felé néző minden esetben egy „kirakattal” egybekötött, keskeny, íves ajtónyílással (Sándyné megfogalmazásában: dalmát kapu)60 ellátott bolt vagy műhely, egyben talán raktár volt (Jurisics tér 1., 5., 7., 9.). A piacra néző szűk ajtónyílás (pl. Jurisics tér 1. sz. 50 cm, Jurisics tér 5. sz. 44 cm.)61 nem közlekedésre szolgált, hanem a pult és kirakat szerepét 56 BARISKA 1982a. 41-42. p. Pangracz Schwanklernek, Kőszeg város jegyzőjének leírása a város ostromáról. Kőszeg, 1532. Ford. Bariska István. 57 B. Benkhard 2003.; B. BENKHARD-ILON 2007. 58 A városi elit szerepéről és beköltözéséről ld. BARISKA 2008., valamint BARISKA 2002. 300-302. p. 59 Ez a beosztás és megjelenés nem azonos a ma láthatóval. 60 SÁNDYNÉ 1976. 210. p. 61 LÁSZLÓ CSABA - MENTÉNYI Klára: Kőszeg, Jurisics tér 1. Kutatási dokumentáció 1995.; SÁNDYNÉ 1976. 207-210. p.

Next

/
Thumbnails
Contents