Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 157 Ugyanakkor a bortermeléshez és házi kiméréshez kapcsolható középkori ülőfülkéket52 hiába keressük a városban. Ha arra a kérdésre szeretnénk válaszolni, hogy ugyanebben az időben milyen volt a tér szemben lévő, keleti oldalának beépítése, igencsak elbizonytalanodunk a felelettel. A korai lakóházakból jelenleg egyet sem ismerünk (a téren kívül lévő Jurisics tér 13. számút kivéve), a ma álló épületek mind a 16. század második felében épültek. Szerencsés módon a Jurisics tér 1. sz. lakóház komplex, de korántsem teljes feltárása már biztosabb fogódzót nyújt számunkra.53 Az utcasor beépítésének vonala a jelenleginél távolabb húzódott, járószintje mélyebben volt és fából készült, a tér vonalára merőleges irányú útburkolat csatlakozott hozzá. (Az utóbbi a Jurisics tér 5. sz. ház előtt 1972-ben húzott kutatóárokból került a felszínre).54 Korai és mélyebb szinten húzódó kő utca- vagy térburkolat nyomát a Jurisics tér 1. sz. épületben is megtalálták. Ugyanakkor nem ismerjük a telekbeépítést, valamint a házak beosztását. A régészeti feltárás megerősítette azt a korábbi feltevést, miszerint a lakóházak anyaga fa, illetve patics volt. Adatok hiányában még nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a fa vagy patics anyagválasztás és a tulajdonos társadalmi helyzete, státusa között volt-e valamilyen összefüggés (bár ez elsősorban az első tulajdonosra, az építtetőre vonatkoztatva vezetne eredményre). Úgyszintén egyelőre megválaszolatlan kérdés, volt-e valami különbség a tér két oldalának rangsora között? Magának a fának - és itt jobb kifejezésnek tartjuk a gerendaszerkezetes épület megnevezést - az alkalmazása más, elsősorban a tőlünk északabbra fekvő vidékeken általában nem jelent alacsonyabb besorolást. A legújabb geológiai vizsgálatok talán magyarázatot adhatnak erre a következetes és egységes anyaghasználatra. A fúrásminták szerint a térnek nagyjából a középvonalában, észak-déli irányban kőzetváltás van, a keleti oldal talaja egységesen homokos, folyóvízi üledékes talaj, a nyugati oldal viszont ennél keményebb kőzet.55 Természetesen egyedül ez a tényező nem ad választ kérdéseinkre, de közelebb visz a valóság feltárásához. 52 HOLL 1989. 5960. p. 53 A László Csaba és Mentényi Klára vezette részleges régészeti feltárással egybekötött építéstörténeti kutatásra 1995-ben került sor. A kutatóknak ezúton is köszönöm segítségüket. LÁSZLÓ CSABA - MENTÉNYI Klára: Kőszeg, Jurisics tér 1. Kutatási dokumentáció 1995. KÖH Tervtár, feldolgozás alatt. Mentényi 2000. 31-32. p.; Mentényi-László 2000. 37-39. p. 54 Kozák Évának köszönöm kéziratos anyagának átengedését. 55 SzöVÉNYI ANNA: A Gyöngyös-patak revitalizációja. Tanulmányterv. Budapest, 2007. Köszönöm Ivicsics Péternek, hogy felhívta rá a figyelmemet.
