Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
152 Tanulmányok tettük, különleges státusából következően a város ekkor koronazálogon a Habsburg birodalomhoz, közvetlenül az alsó-ausztriai tartományokhoz tartozott. A lakosság többsége a lutheránus vallást gyakorolta. A 16. század közepe a török félhold fenyegető árnyékában telt. Ekkor vált igazán szükségessé a védelem megerősítése. A munkálatokat Bécsből irányították, de az élet mindennapi színtereit a városi tanács felügyelte. Az 1532. év nemcsak a várostörténet, de a főtér és a városkapu előtti terület átalakulása szempontjából is jelentős változást hozott. A közel egy hónapos ostrom alatt a védelem jól vizsgázott, de szeptemberre a külvárosok szinte teljesen, a belváros lakóházainak pedig jó része romokban hevert, s az ingóságokkal együtt az okmányok jelentős hányada (szinte a teljes 1532 előtt írott forrásanyag) is megsemmisült. A Belváros keleti házsora gyakorlatilag elpusztult.19 Egyetértünk Bariska István azon megfogalmazásával, miszerint „.. .a 16. század második felében a védelmi stratégiai és a háborús pusztítást követő építési technológiai reform árnyékában „új város” született Kőszeg belvárosában”.20 Kérdés, mi változott meg és hogyan? Miért a keleti házsor pusztult el, pontosabban miért pusztult el ilyen mértékben ez a térfal? Ha ma a tér két határoló házsorát összevetjük, szembeötlik a különbség. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: mi az oka ennek? A magasabban fekvő nyugati (páros) oldal fürészfogas beépítésű, a keleti (páratlan) oldal lakóépületei viszont törésvonal nélkül, szabályos beépítési vonalban helyezkednek el. Az alábbiakban a rendelkezésre álló adatokra, elsősorban az építéstörténeti kutatások eredményeire támaszkodva próbálunk meg választ adni a feltett kérdésekre, s ezzel együtt - a teljesség igénye nélkül, egy-egy épület bemutatásán keresztül - felvázolni a késő középkori és kora újkori Kőszeg fő terének kialakulását és jelentősebb elemeit.21 Meglepő, de sajnos még ma sem tudjuk pontosan, mikor és hogyan alakult ki a mai Jurisics tér. Ellentmondásos, hogy míg az írott források egyértelműen szólnak a korai (13—14. századi) városról, addig a falazatok vizsgálata alapján jelenleg csupán azt mondhatjuk, hogy egyetlen épségben álló 14. századi épületet sem ismerünk bizonyosan.22 Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy más városokkal, például Sopronnal szemben Kőszegen a 16. század második felénél korábbi írott forrás alig maradt ránk. 19 Pangracz Schwankler kőszegi jegyző 1533-ban kelt jelentése a város ostromáról. Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltár (VaML KFL) Titkos Levéltár 179. sz. 1824. p. 20 Bariska 2003.413. p. 21 A térszerkezet felvázolásában elsősorban Bariska István és Mentényi Klára különböző irányból indított úttörő kutatásaira támaszkodhatunk. 22 Ennek oka lehet, hogy Kőszegen mind ez idáig szinte sehol sem volt teljes, minden részletre kiterjedő komplex feltárás (régészeti ásatás és restaurátori feltárással egybekötött falkutatás)! A Jurisics téri lakóházak korábbi műemlék felújításai (1960-1970-es évek) kutatási szempontból sok kívánnivalót hagytak maguk után. Az 1980-as évektől a dokumentálás mélysége ugyan megvál- tozott, de a teljes komplex feltárás továbbra is elmaradt, csak egy-egy épületre korlátozódott (pl. Chernél u. 14., Jurisics tér 1.)
