Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 153 A legfontosabb fogódzóként használt, első fennmaradt városi telekkönyv (Grundbuch) 1570-ben készült.“’ Mindeme nehézségek ellenére kíséreljük meg a térrekonstrukciót. A téralakítás meghatározói mindig azok a biztos és kiemelt szerepet játszó világi és egyházi intézmények (Bariska István megfogalmazásában fix pontok)23 24 25 voltak, amelyek helye az évszázadok alatt nem változott. Ezek: a védelem elemei (városfalak, tornyok), a templomik), a temető, a városháza. Világi (városkapu, városháza) és egyházi (templom, plébánia, parókia, iskola) intézmények A tér összeszűkülő, délnyugati végén lévő városkapu (Alsókapu-torony) volt a mindenkori fő útvonal ellenőrző pontja, a biztonság kulcsa. Mivel a teljes személy- és áruforgalom rajta keresztül bonyolódott, a kezdetektől állt itt valamilyen kaputorony, azonban hogy pontosan hol és milyen kialakítású, arra a kutatás ma sem tud pontos választ adni. A kaputól nyugatra álló ún. Tábornok-ház (Jurisics tér 4-6.) feltárásakor a kutatók a városfalat a leletanyag alapján a 14-15. századra datálták.22 Magának az Alsókapunak az ásatása során viszont a 15. századinál korábbi falazatokat nem azonosítottak.26 A kapun belül állt a vámház, helye szintén nem ismeretes. A kapun kívül nyüzsgő élet folyt, derült ki a 2006. évi feltárásból. Itt egymást érték a kő- és paticsfalu épületek (talán boltok).27 A városkapuhoz közel, a tér nyugati oldalán kapott helyet a világi közigazgatás. A városháza a mai Jurisics tér 8. számú épületben az ország egyik legrégebbi, megszakítás nélkül működő intézménye. Az 1570-es telekkönyv már ugyanezen a helyen, 50. számon regisztrálja.28 A fűrészfogas beépítésben álló emeletes épület bizonyos részletformái, mint például az északi (ma a szomszéd ház kapualjába nyíló) falban lévő orrtagos profilozású, gótikus résablakok alapján a 15. században épülhetett, eredetileg lakóházként. Ekkor azonban még nem kapcsolódott hozzá a 10. számú, szintén késő középkori lakóépület, ablakai különben nem nézhettek volna erre a telekre. A helyszíni megfigyelések és az írott adatok egyértelműen e ház kapualjának helyén húzódó középkori, a mai Chernél utcáig érő utcát igazolnak. A városháza túloldalán keskeny köz (reichni) volt, mint a városban sok más helyen is. Szerepük nem lebecsülendő, ezeken keresztül lehetett a térről közvetlenül megközelíteni a városfalakat és a tornyokat. 23 VaML K.FL Stadt Günß Grundbuch 1570. 97. p. 24 Bariska 2003.412. p. 25 Dercsényi-Kozák 1977. 372. p. 26 Baka y 2001. 59-66. p. 27 A kutatás bő leletanyaggal datált, egymásba vágott, többször megújított kemencéket tárt fel. 28 Ld. a 23. jegyzetet.
