Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései a középkorban és a kora újkorban
B. Benkhard Lilla: Kőszeg város topográfiai kérdései... 151 zett.14 Ebben a kettős szerkezetben a védelem súlypontja mindig is a falakkal körülvett városra esett, a várnak leginkább mint végső menedéknek volt szerepe. A hármas tagolású, piacközpontú város magyar és német lakosságból tevődött össze, amely már a 14-15. században is szőlőműveléssel foglalkozott. A gazdaság alapját adó bortermelés mellett a távolsági marha- és borkereskedés volt a vezető ágazat, amelynek jogát Kőszeg elég hamar megszerezte - riválisai elsősorban Sopron és Pozsony voltak.15 Sorstársaihoz hasonlóan a mi prosperáló kereskedő városunk sem engedhette meg magának, hogy „nyitott házat vigyen”. A jól ismert, de itt nem idézett csatározások közepette a legelemibb szükségletté vált a lakott terület, az ingatlan és az ingó vagyon védelme. Valószínű, hogy a kőfalak a 14. század első felében még nem épültek meg, azonban már kijelölték őket.16 Az első, 13. századra keltezhető cölöpszerkezetes városfal egy rövid szakaszát a Fő téri ásatás hozta felszínre. Iránya és pozíciója eltért a jelenlegi kőfal nyomvonalától, amelynek felmenő szakasza a 15-16. századra keltezhető. Külső szemlélő számára nehezen elfogadható, mert túl egyszerűnek tűnik, hogy kezdetben a teljes Belváros a két kaputorony között húzódó utcára szerveződött, lényegében tehát egyutcás településként jött létre. Mindössze egyetlen főútvonal mentén, a legfontosabb épületek, intézmények: városháza, templom, temető, vár és a piactér körül alakult ki. Az út mindkét végén egy-egy kaputorony állt, a déli oldalon az Alsókapu (Unteres Stadttor),17 az északi oldalon pedig a Felsőkapu (Oberes Stadttor).18 Kettőjük közül a városi tér vizsgálata szempontjából a dél felől jövő fő forgalmat ellenőrző Alsókapu (Alsókapu-torony) érdemel különös figyelmet. A városi tér a 16. és 17. században Láttuk, hogy tervszerű alapítás eredményeként alakult ki az a trapéz formájú belső tér, amely a Belváros fő életterét adta. Térképre vetítve határai lényegében megegyeztek a mai Jurisics téri házak vonalával. A templomok mögött észak és kelet felé eső szakasz (a bencés rendház telke és épülettömbje) már nem tartozott a középkori térhez - egyébként számozás tekintetében ma sem tartozik ide -, mégis be kell vonnunk vizsgálódási körünkbe, hiszen itt egykor olyan kulcsfontosságú épületek álltak, mint például a középkori plébániaház. A górcső alá vett késő középkor és kora újkor (szűkebben a 16. század második fele és a 17. század első fele) időszaka Kőszeg történetének meghatározó korszaka volt, amely erőteljesen kihatott a tér (terek) későbbi alakulására is. Mint fentebb emlí14 Bariska 1986. is Bariska 1999. 15. p. 16 B. Benkhard 2000. 38. p. 17 Elnevezésére ld. BARISKA 1986. 44. p. 18 Megnevezésére ld. BARISKA 1982b. 250. p.
