Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál
100 Tanulmányok országos kormányzatban is, ami kellő tekintélyt biztosított számukra a város klerikus és laikus lakói előtt.8 A település késő középkori gazdasági jelentőségét már többen hangsúlyozták.9 10 11 Ez egyrészt a város jellegéből következett, hiszen a püspöki és a káptalani uradalmak gazdasági központja Pécsett volt. Egy, a 14. század derekán keletkezett oklevél egyértelműen fogalmaz ezzel kapcsolatban: „Pécs városa, ezen egyház valamennyi birtokának feje” (civitas Quinqueecclesiensis, caput omnium possessionum ipsius ecclesie).w Szintén jelentős mértékben növelhették a vásárlóerőt a székeskáptalan hiteleshelyi kancelláriáját felkereső ügyfelek is." Az egyházi intézmények által generált gazdaság jótékony hatása mellett egyéb tényezők is hozzájárultak a folyamatos prosperitáshoz, amely a város küllemében szintén kézzelfoghatóvá vált. Károly Róbert reformja révén az ország területét 10 egységre osztották, s a kijelölt városokban állították fel a pénzverő- és bányakamarák központjait. Pécs lett az egyik kamara ispánság központja, amely hatásköre a Dél-Dunántúlra terjedt ki.12 Magától értetődően ez igen pozitívan hatott a város gazdaságára, hiszen a kamarai adminisztráció személyzete és a kamarát felkereső személyek is növelték a településen jelentkező vásárlóerőt. Hetente két piacnap mutatható ki a vizsgált időszakban,13 azonban országos sokadalmakra vonatkozó információt mindössze a török defterekben találunk.14 A város élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápolt Béccsel, Kölnnel és Eszak-Itáliával (elsősorban Velencével), amelyet az említett területekről származó polgárok pécsi családi kapcsolatokkal is igyekeztek még szorosabbá fűzni.15 Ugyancsak jelentős gazdasági kapcsolatok álltak fenn Pécs és Buda, valamint Pécs és Erdély között. E kapcsolatok fényében kétségtelen, hogy a település „a távolsági kereskedelem regionális elosztóhelye volt”.16 Ezek alapján tehát a város a Dél-Dunántúl legfontosabb piacközpontjának tekinthető. Fejlettsége következtében számos iparág képviselője jelen volt a településen, bár - a kedvezőtlen forrásadottságok következtében - mindössze egyetlen adatunk van az iparosok céhes szervezetéről, s az is meglehetősen kései (1489).17 Az iparosok jelenlétére Szakály Ferenc is felhívta a figyelmet, aki egy 1554-es defter adatai alapján teljes joggal következtetett a város differenciált középkori kézműiparára.18 Pécs középkori lakosságszámával kapcsolatban források hiányában csak becslésekre hagyatkozhatunk. A korábbi kalkulációk 4000 és 8000 közé helyezik a város 8 Fedeles 2008. 9 KOSZTA 2007.; KUBINYI 2001.; PETROVICS 2001.; SZAKÁLY 1995. 10 Megjegyzendő, hogy az oklevelet 1190 tájára datálták. Elenchus 17. p. 11 A székeskáptalan hiteleshelyi tevékenységére, ill. vonzáskörzetére ld. KOSZTA 1998., FEDELES 2003. 12 ENGEL—KRISTÓ-KUBINYI 1998. 70. p. (A vonatkozó rész Kristó Gyula munkája.) 13 KOSZTA 2007. 105. p.; KUBINYI 2001. 47. p. 14 Uo. 15 A pécsi és külhoni polgárok családi összeköttetéseire ld. PETROVICS 2001.; SZAKÁLY 1995. 16 KUBINYI 2001. 49. p. A kereskedelmi kapcsolatokra: uo. 48M9. p. 17 BEKE 1900. 11. p. 18 Összesen 112 iparosnevet viselő személyre vonatkozó adatokat tartalmaz az említett okmány. Szakály 1995. 36-38. p.
