Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Fedeles Tamás: Város a Mecsek lábánál
FEDELES TAMAS VÁROS A MECSEK LÁBÁNÁL Pécs középkori városszerkezete és térhasználata Pécs középkori városfejlődésében meghatározó szerepet játszott az 1009-ben ott létesített püspökség,2 amelynek köszönhetően a település a püspöki városok sorába lépett. Ugyan Werbőczy István Hármaskönyvében nem szerepel a felsorolt városok között, hiszen nem tartozott sem a tárnoki, sem pedig a személynöki városok közé,3 azonban az újabb kutatások fényében Pécset valójában a középkor jelentősebb magyar városai között tarthatjuk számon.4 A funkcionális városvizsgálat eredményei alapján az országos település-hierarchiában Pécs előkelő helyet foglal el, s jóllehet csupán az ún. másodrendű városok csoportjának élén áll, mégis olyan jelentős településeket előz meg, mint például Esztergom, Bártfa vagy Eperjes.5 A püspöki székhelyeket az oklevelek következetesen civitasként említik, holott lakóik jogilag jobbágynak számítottak (megjegyzendő, hogy általában őket is polgárnak nevezik a kiadványok); továbbá városfalakkal is rendelkeztek, így ezek tulajdonképpen külön várostípusnak számítanak.6 A püspöki székhelyek közötti rangsorban a vonatozó adatok alapján úgy látszik, hogy mindössze Várad és Zágráb áll Pécs előtt.7 A város a középkor folyamán a püspök és a székeskáptalan tulajdonában volt, ami a város szerkezetének alakulásában is kitapintható. A pécsi püspökök a 15. században, Mátyás regnálása végén nyerték el Baranya vármegye örökös ispáni (comes perpetuus) címét, amely következtében a világi kormányzatban is fontos szerep hárult rájuk. A legtöbb pécsi püspök a késő középkorban igen fontos szerepet töltött be az 1 A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj (BO/00057/08/2. sz.) támogatásával készült. 2 DHA 58. p.' 3 Werbőczy III. rész 8. ezim. 2. §. (390-391. p.) 4 KUBINYI 2001.; KOSZTA 2007b.; PETROVICS 2008.; PETROVICS 2006.; PETROVICS 2001.; SZAKÁLY 1995. 5 KUBINYI 2005. 30. p. Zágráb esetében a vizsgálatot Varga Szabolcs végezte el. VARGA 2008. 6 KOSZTA 2007. 83. p. 7 KUBINYI 2005. 30. p. Vác (31) és Nyitra (28) centralitási pontjait Kubinyi András számította ki, s lekötelező szívességgel bocsátotta rendelkezésemre (e-mail, 2007. szept. 26.). Diakovár, Bánmonostor és Szerémvár centralitási pontjait ugyan nem ismerem, tekintve azonban, hogy egyik sem említhető a legjelentősebb középkori városaink között, így minden bizonnyal Pécs (39) mögé kerülnek. Zágrábbal kapcsolatban némileg árnyalja a képet, hogy a magas pontszám (42) mindenekelőtt a különálló (tehát szerkezetileg elkülönült) királyi városra vonatkozik. Maga a város majd csak a Mohácsot követő időszakban lett Szlavónia valódi fővárosa. Ld. VARGA 2008. PUrbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.99-121.
