Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

bad pap választás hozzájárult a reformáció gyors elterjedéséhez", a korszak kutatóinak érdemes lenne tovább vizsgálniuk.

39 A városi gazdaság különböző aspektusait Kubinyi András gyakorlatilag minden várostörténeti tanulmányában érintette. Budai kutatásai egyének (pl. Gallinczer Lénárd),

40 családok (pl. a Hallerok, a Pemfflingerek)

41 vagy csoportok (udvari szállítók, német vezető réteg)

42 életútján, írásos hagyatékán keresztül nemcsak a kereskedőkre, hanem a kereskedelemre, a termelt és forgalmazott árucikkek körére is rengeteg adatot tartalmaznak. De több fontos tanulmányt szentelt közvetlenül a kereskedelem kérdésének is. Ezekben, a fővárosra és kereskedelmi összeköttetéseire vonatkozó források alapos elemzésén túl, az ország kereskedelmi egyensúlyának általános kérdésére is választ keresett.

43 Itt kell megemlíteni Szűcs Jenővel folytatott több évtizedes vitáját, amelynek fő kérdése a városok közti, a 15. század közepétől megfigyelhető súlyponteltolódás volt. Míg Szűcs a nyugat-magyarországi városok (elsősorban Pozsony és Sopron) ekkori hanyatlását általánosította, Kubinyi véleménye szerint országos szinten nem ez volt a helyzet. Állítását elsősorban a főváros és az ország közép-keleti része kereskedőinek tevékenységével, az állatkivitelre specializálódott, egyre tőkeerősebb kereskedői réteg kimutatásával tudta bizonyítani.

44 Hasonlóképpen elemezte Szeged és több jelentős alföldi mezőváros kereskedelmének fellendülését a késő középkorban.

45 Egyes főbb kereskedelmi cikkek, a só,

46 a vas

47 és a bor

48 előállításával és forgalmával, városokhoz kötődő aspektusaival országos áttekintésekben is foglalkozott. Ezen tanulmányok megírása az Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung tematikus konferenciájának felkéréseihez köthető; sajnos a hazai tudományos köztudatba nem épültek be az őket megillető mértékben. Az utolsó nagyobb tematikus egységként Kubinyi Andrásnak a városok térszerkezetére és topográfiájára vonatkozó kutatásait szeretném röviden bemutatni. Itt is, hasonlóan a többi, fentebb vázolt témakörökhöz, nem öncélú adatgyűjtésekről vagy egyszerű deskriptív munkákról volt szó. A helyrajzi leírások mindig valamilyen általánosabb kérdésre keresték a választ - legtöbbször arra, hogy mit árul el az egyes utcák, terek, épületek elhelyezkedése a városiasodás folyamatáról, illetve hogy mennyire tekinthető városiasnak az adott település térszerkezete és külső képe. Ezt a megközelí39 KUBINYI 1991b.; KUBINYI 1994d.; KUBINYI 1995b. 40 KUBINYI 1964c. 41 KUBINYI 1963a.; KUBINYI 1978. 42 KUBINYI 1959b.; KUBINYI 1971a. 43 KUBINYI 1963b.; KUBINYI 1971c; KUBINYI 1994e. 44 KUBINYI főbb ellenérveit már Szűcs Jenő Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Budapest, 1955.) c. kötetéről készített recenziójában (Századok, 90 [1956], 476-478. p.) megfogalmazta, majd több cikkében egyre részletesebben fejtette ki (lásd az előző jegyzetben említett tanulmányokat, továbbá KUBINYI 1965b.). A vita lezárására szóban Kubinyi András nagydoktori értekezésének védésén (1986), írásban a KUBINYI 1991c. tanulmányban került sor. 45 KUBINYI 1980b.; átdolgozott magyar nyelvű változata: KUBINYI 2000c. 46 KUBINYI 1988. 47 KUBINYI 1992. 48 KUBINYI 1996c.