Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

bródban maradt. 19 Lakhelyük különbözőségét ezután nevükben is kifejezésre juttatták, ugyanis ettől kezdve nevezték Fábiánt Barátinak, ami csöppet sem véletlen, hiszen Uhersky Brod magyar neve Barát (vagy Barád), Péter pedig megmaradt Uhernak. A testvérek közös gazdasági tevékenységéről, gazdasági társulásáról azonban ettől kezdve forrásaink nem tudnak, csupán kisebb-nagyobb egymásnak tett szívességek, például pénzkölcsönzés, a másik javára tett tanúvallomás mutatja, hogy ápolták a ro­konságot. 20 Baráti családjának többi tagjáról 1568-ban kelt végrendelete tájékoztat. 21 Kétszer nősült, első házasságából született három leányát kiházasította, Zsófia Székely Jakab, Dóris a „Szombatban lakozó" Kassai György deák, a harmadik leány pedig Szabó György felesége lett, akikről nevükön kívül semmit sem tudunk. Második feleségétől két gyermeke, Istók és Margit volt életben a testamentum készítésének idején, de róluk sem maradtak fenn adatok. Általában a rokonok, családtagok ebben a korszakban igen aktív szerepet játszottak a családfő vállalkozásaiban, de az adatok hiánya itt arra utal, hogy Baráti Fábián esetében ez nem így volt. Az ő legfontosabb társa nem a rokonság valamelyik tagja, hanem Sánta Ambrus lett, de hogy kapcsolatuk mikor, milyen körül­mények között szerveződött, arról nem maradt fenn adat. Arról azonban az 1542. évi vámnaplók tájékoztatnak, hogy abban az évben társulásuk már működött, és 28 730 forint forgalommal az országban a második legnagyobb összegű forgalmat bo­nyolította le. 22 Sánta a társuláson kívül mint saját személyében kereskedő kalmár az 1542. évi harmincadnaplók tanúsága szerint az ötödik legnagyobb forgalmat érte el az ország­ban (Baráti pedig a 12. helyen állt). Ha mindehhez hozzávesszük a társulás forgalmát, az ország legnagyobb kereskedelmi vállalkozását látjuk magunk előtt! Az egyéni és a társas vállalkozások ilyetén egymás mellett élését talán az egyes formák előnyeit kiak­názni képes teclmikák iránti fogékonysággal magyarázhatjuk. A társas viszony elő­nyeivel mindketten meg lehettek elégedve, hiszen egészen 1555-ig, Sánta haláláig fenntartották, s nevük annyira összekapcsolódott benne, hogy akkor is, amikor az ira­tok ezt nem említették, társaknak tekintették őket. Ennek ékes bizonyítékát nyújtja Wolfgang a Puchaim zólyomi kapitány levele, amelyben értesíti Nagyszombat város 19 Fábián utolsó említése: 1550. szeptember 19., Magyarbród. Magyarbród város tanácsa ­Nagyszombat város tanácsának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 1628. fol. 359. 20 1543. október 22., Magyarbród. PÁL NSZ Nagyszombat v. Quietantiae et obligationes 1515-1755. VARSDC 1956, n. 167., 272. p. Baráti Fábián nagyszombati polgár kötelezi magát, hogy atestvérétől, Baráti Péter magyarbródi polgártól kölcsönzött 59 és fél forint tartozását meg fogja fizetni. - 1547. június 20., Magyarbród. Á város tanácsa - Nagyszombat város tanácsának. VARSDC 1956, n. 218., 318-321. p. Baráti Fábián nagyszombati polgár vallomása Baráti Péter részére arról, hogy amikor 153 l-l 535 között Török Bálint Nyitrát és környékét a kezében tartotta, Tardoskedd mellett elrabolta Baráti Péter jószágait, amelyeket a budai vásárra vitt. 21 NÉMETH 1995. N. 13., 54-58. p. 22 EMBER 1988. 556-557. p.

Next

/
Thumbnails
Contents