Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Petrovics István: Városi elit a középkori Dél-Magyarországon. Pécs, Szeged és Temesvár esete

Városi elit a középkori Pécs, Szeged és Temesvár városában Az alábbiakban a vizsgált városok politikai elitjéhez tartozó személyek felkutatására teszünk kísérletet. Ebben a legnagyobb segítséget a szóban forgó városok saját kiadványai jelentik, amelyek szerencsés esetben név szerint is feltüntetik az illető település bírájának, esküdt polgárainak és jegyzőjének a nevét. A mások által kibocsátott oklevelekből és egyéb forrásokból (pl. tizedjegyzék, formuláskönyv, a Szent Lélek Társulat anyakönyve, a Kapisztán Szent János újlaki sírjánál történt csodákról készült jegyzőkönyv) még további információkat nyerhetünk. A forrásokban felbukkanó személyeket tanulmányunk végén, a mellékletben összegezzük. A pécsi bírákról, leszámítva a 16. század elején felbukkanó Schreiber Farkast, a nevükön kívül nagyon keveset tudunk. A név alapján bizton állítható, hogy a 14. század közepén, illetve a 16. század elején német származású személy állt a város élén, míg a többi esetben magyar származású indexről lehet szó. A Mohács előtti időszakban egyetlen személy, nemes Székely Pál fordul elő két esetben bíróként: 1500-ban, illetve 1507-ben. Vele kapcsolatosan még az sem zárható ki, hogy az 1500 és 1507 közötti periódusban megszakítás nélkül viselte a város bírói tisztét, de további adatok hiányában a találgatásnak nem sok alapja van. Az okleveles adatok arra utalnak, hogy a 14. század második felében felbukkanó bírák (Schreiber, Jakab, Domonkos) vagyonos személyek voltak, akik malmokkal és szőlőkkel rendelkeztek Pécs környékén (Siklós, Pécsvárad, Ürög patak). Néhány esetben a családi kapcsolatokra is fény derül: az 1375-ben említett Domonkos egykori bírónak, példának okáért, ismerjük a feleségét (Magon, esetleg Magor asszony), valamint a fiait: Andrást és Domonkost. Az is kiderül, hogy Domonkos felesége, miután megözvegyült, egy Balázs nevű személyhez ment feleségül. Az 1500-ban, illetve 1507-ben említett nemes Székely Pálnak szintén ismerjük a feleségét (Dorottya), valamint a fiát, Mihályt. A legtöbb információ a 16. század első felében felbukkanó Schreiber Farkasról áll rendelkezésre. Apja az a Pozsonyból Budára származott Joachim Kochaim volt, akit a források igen gyakran Kokon néven emlegetnek. Az 1498-ban Budán feltűnő Joachim Kochaim egy itteni tekintélyes polgár, Hans Schreiber leányát, Margitot vette feleségül. Házasságukból három fiú született, Farkas (Wolfgang), Tamás és Péter, akik apai oldalról a Kochaim, anyai oldalról pedig a Schreiber családnevet örökölték. Farkast 1521-ben említi a budai káptalan egyik oklevele, ám azt követően nincs nyoma annak, hogy a fővárosban élne. Ez a körülmény vezette Szakály Ferencet annak feltételezésére, hogy Farkas 1521 után a Mecsek-alji városba költözött, s ott beházasodott a Boltos vagy esetleg egy másik pécsi családba. Farkassal kapcsolatosan az első biztos hitelű pécsi adatra I. Ferdinánd király 1528. február 6-án kelt oklevelében akadunk. Ehhez tudnunk kell, hogy a mohácsi csatavesztést követően, szöges ellentétben a baranyai nemességgel, Pécs városának polgársága I. Ferdinánd oldalára állt. Ezt jól szemlélteti az a tény, hogy amikor I. Ferdinándot 1527. november 3-án magyar királlyá koronázták, akkor Pécs városa követséget küldött a ceremónia színhelyére, Szé-