Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Petrovics István: Városi elit a középkori Dél-Magyarországon. Pécs, Szeged és Temesvár esete

kesfehérvárra. Az 1528. február 6-i oklevél tanúsága szerint a pécsi követség élén Schreiber Farkas állt (...tempore coronationis nostre fidelis noster circumspectus Wolffgangus Schreyber alias Kochom, judex civitatis Quinqueecclesiensis in sua ac aliorum universorum civium et inhabitatorum eiusdem civitatis personis et nominibus...). A Schreiber Farkas bíró által vezetett pécsi küldöttség nem egyszerűen csak a hűségéről biztosította Ferdinándot, hanem sikerrel használta fel az alkalmat arra is, hogy a város korábbi privilégiumait megerősíttesse az uralkodóval.

54 Szükség is volt erre, hiszen a régi kiváltságlevelek Pécs török általi első dúlásakor megsemmisültek. Nem feladatunk e helyütt e fontos kiváltságok részletezése, így inkább csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ha Schreiber Farkas valóban 1521 után költözött Pécsre, akkor igen gyorsan emelkedett a város első emberévé. Ehhez pedig, vagyonán és tehetségén túl, nyilvánvalóan jó családi kapcsolatokra volt szüksége. Schreiber Farkas Pécs török kézre kerüléséig (1543) minden bizonnyal még legalább kétszer állt bíróként a város élén (1533,1543), vagyis jelenlegi ismereteink szerint ő az a személy, aki a 16. század közepe előtti időszakban a legtöbb alkalommal, mégpedig háromszor viselte a bírói tisztet. Azt is tudjuk róla, hogy politikai állásfoglalásában nem volt rendíthetetlen: míg például 1529-ben és 1541-ben Ferdinánd híveként buzgólkodva szerzett elévülhetetlen érdemeket, addig e két időpont között Szapolyai Jánossal és embereivel, elsősorban Fráter György kincstartóval működött együtt. A pálfordulás után nem ímmel-ámmal, hanem olyan hűségesen szolgálta Szapolyait, hogy János király az 1530-as évek végén igen széles körű kiváltságokban részesítette Schreiber Farkast. Ezeket a privilégiumokat 1542-ben még I. Ferdinánd király is elismerte, sőt Schreiber neki tett szolgálatai jutalmául - meg is erősítette őket. Az eredeti kiváltságok értelmében Schreiber Farkas a Duna-Tisza közéről évente 240 marhát hajthatott Pécsre vám- és harmincadmentesen. Ezeket a marhákat itteni mészárszékeiben le is vágathatta, és ki is mérethette, de ha úgy tetszett neki, a marhákat Pécsről tovább is hajtathatta. Mi több, János király nemesi rangra emelte Schreiber Farkast, aki ennek következtében mentességet kapott mindenfajta adó fizetésétől, amely a pécsi Nagy utcai házát terhelte volna. Ezek a tények arra utalnak, hogy Schreiber Farkas — és valószínűleg a Cserni Jovánhoz küldött Boltos Márton is - messzemenően érdekelt volt a szarvasmarha-kereskedelemben. Az állatokat a Duna-Tisza közéről, elsősorban Szeged környékéről szerezték be, vagyis abból a régióból, amely jó ideig János király fennhatósága alá tartozott. E tény ismeretében már nem is olyan meglepő Schreiber Farkas politikai „köpönyegforgatása".

55 A középkori Pécs társadalmának mindvégig fontos részét tették ki az itteni német polgárok, akik a Mecsek-alji város gazdasági elitjéhez tartoztak. Közülük a mellékletben közölt személyeket ismerjük név szerint. Túlnyomó részük Bécsből jött, és ottani polgárjogát is megtartotta, következésképpen kettős városi polgárjoggal rendelkezett. 54 Az 1528. február 6-án és 18-án kelt kiváltságlevelek szövege kiadva: SZAKÁLY 1975/76. 95-96. p. A Schreiber Farkassal kapcsolatos adatok legutóbbi összefoglalására lásd PETROVICS 2001.185-186. p. 55 A Schreiber Farkas számára kiállított 1542. évi kiváltságlevelek szövege kiadva: SZAKÁLY 1975/76. 97. p. Lásd még SZAKÁLY 1995. 43-66. p.