Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

RECENZIÓK - Nemes, Robert: The Once and Future Budapest Ismerteti: LUKÁCS ANIKÓ

sületekről, a társasági életről, az újonnan alakuló kulturális intézményekről és a városi köztérről, a város külső megjelenéséről, a civil társadalom azon helyszíneiről és intézményeiről, amelyek újabb társadalmi csoportoknak (pl. nők, zsidók) tették lehetővé, hogy részt vehessenek a közéletben. Az utolsó két fejezet pedig a magyar állam szerepét mutatja be a főváros nemzetiesítésének folyamatában: foglalkozik az 1848-as forradalom pest-budai történéseivel, az abszolutizmusnak és a nemzeti ellenállásnak a nemzet kialakulására, a magyarosodásra gyakorolt hatásával, végül pedig a főváros egyesítésével. A könyv egyszerre város-, kultúr- és pohtikatörténet, leginkább azonban ez utóbbi kettő. Nemes könyvének címszereplője a magyar főváros, de a főszereplők inkább azok a politikai eszmék, elképzelések, amelyek olyanná alakították a várost, amilyennek ma is látjuk. Szól például olyan, nemzeti szempontból fontos, szimbolikus szerepet játszó épületekről, mint a Nemzeti Múzeum vagy az Akadémia, az utcanevek változásairól (bár ez utóbbi jelenségen a rendszerváltozásokon edződött közép-európai városlakó feltehetőleg kevésbé csodálkozik, mint a szerző és potenciális amerikai olvasóközönsége). A szerző elsősorban azokat a mechanizmusokat állítja középpontba, amelyek létrehozták a - modem értelemben vett - magyar nemzetet, a nemzeti identitást, és alakították a Habsburg Birodalommal szembeni függetlenedési törekvéseket. A nemzeti érzés és a nacionalizmus megnyilvánulásait veszi sorra a mindennapokban, azon belül is a városi térben; azokat a nyomokat és szimbólumokat vizsgálja, amelyeket a nemzeti eszme a városon, annak építészetén, irodalmán, zenei életén stb. hagyott. A szerzőnek nem célja, hogy megírja Budapest 19. századi várostörténetét: a várost csupán mint a nemzet kialakulásának, a magyar kultúra kizárólagossá válásának terepét szemléli; olyan laboratórium, ahol kényelmesen, kicsiben lehet vizsgálni a valóságban országos, sőt európai szinten is mutatkozó jelenségeket. A laboratórium-metafora rávilágít a kontextusból való kiszakítottság problémájára: kérdés, mennyire lehet elválasztani Buda-Pest „nemzeti" fejlődését, modernizációját és megmagyarosodását az egész országot érintő hasonló folyamatoktól, amelyek nemcsak a két város helyi fórumain, hanem természetesen országos fórumokon is megnyilvánultak. Nemes a nacionalizmust politikai stratégiának tekinti, amely - természetesen nemcsak Budapesten vagy Magyarországon, hanem Európa-szerte - távolabbi politikai céljaiknak (pl. gazdasági önállóság, állami függetlenség) eléréséhez hozott létre új politikai közösséget mindazokból, akiket összekötött a közös nyelv, lakóterület, szokások vagy a vallás. Az út a 18. század végétől, a rendi nemzettől a következő század végére már szilárdnak tekinthető, modem értelemben vett nemzetig, az ország nem magyar nemzetiségű lakosaival szemben türelmetlen sovinizmusig - amelytől a szerző érezhetően elhatárolódik - vezet. Bár az elbeszélés a 20. század első évtizedeinek problémáira is kitér, a szerzőt leginkább mégis az 1849 előtti időszak érdekli - sajnos így csak néhány szóval említi a Budapest magyarságát megkérdőjelező, szintén nacionalista hangokat. Pedig a fővárosra vonatkozó nacionalista diskurzus többszólamúságának és változásainak bemutatása is ide kívánkozna. A szerző a könyv bevezetőjében a magyar nemzet létrejöttét vizsgáló irodalom hiányosságaként említi, hogy a kutatások „felülről", a politikai és kulturáüs elit nézőpontjából tekintenek a jelenségre, és kevesebbet árulnak el arról, hogy a nacionalizmus miként tudott üyen sok városlakót mozgósítani, a nemzeti mozgalom milyen hatással volt rájuk és a város fejlődésére. Ennek ellenére nála is kevesebb szó esik az elit munkásságát befogadó közönségről, a mozgalom követőiről, vagy más megközelítésben: amagyarosítási folyamat „elszenvedőiről". Míg az olvasó a magyarosodás „hogyanjára", megnyilvánulásának színtereire számos példát talál a könyvben, a „miértek" továbbra is megválaszolatlanul maradnak: megismeri a nemzeti mozga-