Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

RECENZIÓK - Hajós, Géza (Hrsg.): Stadtparks in der österreichischen Monarchie, 1765-1918 Ismerteti: MAGYAR ERZSÉBET

Alenka Kolsek) és Krakkó (1850-1918 - Wojciech Batus) városi parkjairól. A kötetet névmutató zárja. A területi teljességet a már említett nehézségek miatt sajnos nem sikerült elérni, így Cseh- és Morvaország városi parkjai az első fejezetben csak néhány rövid utalás szintjén jelennek meg, a második részből pedig teljesen hiányoznak. Ennek ellenére érthető a szerkesztő azon döntése, hogy a már hosszú ideje összegyűjtött és kidolgozott anyagokat mégis közreadja, s a hiányzó részek majd a későbbiekben, további publikációk formájában láthatnak napvilágot. Mindemellett a további kutatások szempontjából hasznos lett volna, ha Cseh- és Morvaország városi parkjairól legalább néhány szakmunka lábjegyzetben szerepelt volna (amint azt a többi tanulmány szerzői, más-más formában, az egyes parkok esetében feltüntették). A téma aktualitását nem szükséges hangsúlyoznunk, a 18-20. századi civilizációs fejlődés egyik fontos összetevőjéről van szó. A tanulmányok szerzői olyan kérdésekre keresték a választ, amelyeket, a nyugat-európai városi parkok kutatásától eltérően, a Monarchiára vonatkoztatva még nem vizsgáltak. Ilyen újszerű megközelítésnek tekinthető az arra irányuló kutatás, hogy a 18. század második felétől a 19. század végéig terjedő időszak különböző korszakaiban mely városi területek és zöld területek a lakosság mely rétegeinek és milyen célból álltak rendelkezésére. Ki/mi állt ezen terek kialakítása mögött? Az egyes korszakokban melyek a városi parkok legjellegzetesebb és dornináns formái? Milyen tartalmakat fejeznek ki? Létrehozásuk során milyen stílus érvényesült? Az elérhetőség problémáján túlmenően a kötet szélesebb perspektívában is tárgyalja a városlakók viszonyát a városi parkokhoz. Mit jelentettek a könnyen megközelíthető városi zöld területek a városi polgárság számára? Milyen nevelő célzatot szolgáltak? A viselkedésformákban milyen változást hozott azon városi parkok felkeresése, amelyekben a különféle társadalmi rétegek „korlátozás nélkül" találkozhattak egymással? S végül, de nem utolsósorban, milyen hatást gyakoroltak a városi parkok az alsó társadalmi rétegek egészségére, szórakozási szokásaira, kikapcsolódására (15. p.)? Az egyes résztanulmányokban, az eredeti koncepció ellenére, a szerzők különböző hátterük és megközelítési módjuk miatt eltérő részletességgel és mélységben adnak választ a felvetett kérdésekre. Az eredeti koncepciónak Hajós Géza összefoglaló tanulmánya mellett leginkább Sisa József írása tesz eleget. Nem csupán a város-, intézmény- és stílustörténeti kérdésekre, az egyes terek szépirodalmi vonatkozásaira tér ki, hanem a legújabb kutatások alapján a városi térhasználat kérdését is bevonja, igaz, csak rövid említés szintjén, a kutatás szempontrendszerébe. A felvilágosodás, a biedermeier, majd a 19. század második felének eltérő természetszemlélete a városi parkok kialakításában, kiképzésében, a megformálás stílusában is érvényesült. A városlakók széles rétegei előtt megnyitott uralkodói, illetve arisztokrata magánparkok és -kertek, majd (különösen a 19. század második felében) egyre inkább a városi önkormányzat és a városszépítő egyletek által létesített városi zöld területek, a védművek, temetők helyén kialakított vagy újonnan parkosított területeken létrehozott parkok a fáziseltolódások, valamint * BASEOVÁ, OLGA: Prazské zahrady. (Prága kerjei) Panorama, Praha, 1991.; DOKOUPIL, Z. NAUMANN, P. - RIEDL, D. - VESELY, I.: Historicité zahrady v Öechách a na Moravë. (Cseh- és Morvaország történeti kertjei) Kiadó nélkül, Praha, 1957.; PACÁKOVÁ-HO&T'ÁLKOVÁ, BOZENA PETRÚ, JAROSLAV - RIEDL, DUSÁN - SVOBODA, ANTONÍN MARIÁN: Zahrady a parky v Öechách a na Moravë a ve Slezsku. (Cseh-, Morvaország és Szilézia kertjei és parkjai) Nakladatelství Libri, Praha, 1999.; PACÁKOVÁ-HOST'ÁLKOVÁ, BOZENA a Kolektiv: Prazské zahrady a parky. (Prága kertjei és parkjai) Spoleőnost pro Zahradní a Krajináfskou Tvorbu, Praha, 2000.