Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

MŰHELY - Elke Doppler - Christian Rapp - Békési Sándor: A város pulzusán Egy tér kiállításának lehetősége és lehetetlensége

tematizálja. A Karlskirche kezdettől fogva nem pusztán szakrális épület, hanem politikai manifesztáció és császári emlékmű is volt. A hatodik időmetszet - ÚJ ÉPÜLETEK ÉS FASOROK - az 1750 és 1850 közötti időszakot öleli fel, és Wieden előváros olyan fontos modern épületeit mutatja be, mint a Politechnikai Intézet vagy a hatalmas, Freihausnak nevezett ingatlankomplexum. A Glacison végrehajtott infrastrukturális újítások és szépítészeti intézkedések, a terület mint közkedvelt látképek motívuma s a Kärntner kapu mint egykori fontos díszmenetek és bevonulások ma már alig ismert helyszíne ugyancsak terítékre kerül. A BOULEVARD MÖGÖTT címet viselő, hetedik időmetszet a terület Gründerzeit idejére eső beépítését és ennek figyelmen kívül hagyását vizsgálja a Ringstrasse tervezése során. Ebben az időben olyan fontos polgári épületek és kulttíxintézmények születtek itt, mint az evangélikus iskola, a Künstlerhaus és a Musikverein, a tér megformálásának esélye mégis megvalósítatlan maradt. A mindennapi élet élénk és mozgalmas volt a téren, különösen a régi Naschmarkton és a forgalmas Erzsébet hídon (Elisabethbrücke). Nyolcadik időmetszet - TÉRRE VÁLÁS: a Wien folyó beboltozásával és a városi vasút (Stadtbahn) 1900 körüli kiépítésével végül egy zárt tér keletkezett - megszületett a „Karlsplatz". A mélyreható infrastrukturális változások nem pusztán egy föld alatti teclrnikai és társadalmi háttér megszületését hozták magukkal (lévén hogy az új csatornarendszer hamarosan hajléktalanokkal népesült be), hanem beindították az első nosztalgiahullámot is. Ez mindenekelőtt a Wien folyó városképből való eltűnéséhez és az éppen „veszélyeztetett" Freihaus lakónegyedéhez kötődött. A kilencedik időmetszet - A MODERNSÉG HARCTERE - a Karlsplatzot mint a bécsi modernség középpontjában álló j^túrharcok színhelyét ábrázolja. A Secession az azonos nevű, s az akadémikus művészháztól (Künstlerhaus) elforduló művészcsoport szimbolikus építményeként született; az Adolf Loos tervezte Café Museum ugyanakkor az antiszecessziót jelentette a kortársak számára. Otto Wagner számos Karlsplatzra vonatkozó elképzelését, s mindenekelőtt legnagyobb tervét, a Ferenc József Császár Városi Múzeum (Kaiser-Franz-Josef-Stadtmuseum) elgondolását azonban konzervatív ellenfelei végezetül megbuktatták. Az 1918 és 1970 közötti Karlsplatz a tizedik időmetszet - TERVEK ÉS ÁTMENETI MEGOLDÁSOK - témája. A tér keleti és nyugati pereme gyakran időleges, építészetileg sokszor vitatott épületeinek történetén keresztül a Karlsplatzra vonatkozó számtalan s végezetül eredménytelen terv hosszú múltját kísérjük végig. A terület mindeközben, 1920 és 1950 között egy rövid, ám kortörténeti szempontból nagy horderejű időszakot is megélt, amely a háborúk közötti időszak politikai felvonulásaitól a háború utáni feketepiacig tart. A tizenegyedik időmetszet - EURÓPA LEGNAGYOBB ÉPÍTKEZÉSE - a tér 1970-es években bekövetkező fóld alatti és föld feletti újjáalakítását mutatja be. Majd egy évtizeden át a metróépítésre kijelölt óriási munkagödör uralta a teret. A Resselpark és a templom előtti tér Sven-Ingvar Andersson tájépítész tervei szerinti kialakítását, il-