Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

MŰHELY - Elke Doppler - Christian Rapp - Békési Sándor: A város pulzusán Egy tér kiállításának lehetősége és lehetetlensége

jelenítésnek. Másodszor, mivel a széleit és a határait sohasem lehetséges pontosan definiálni. Mikor hatnak az épületek és intézmények a térre, s mikor puszta kulisszák? Milyen mélységben kell a tér történetének az azt körülvevő intézmények történetét is elmesélnie? És a tágabb terület mely rendszereinek (városi vasút, Wien folyó, távolsági útvonalak) történetét kell az összefoglalóban nyomon követni ahhoz, hogy a Karlsplatz lokális rendszere érthetővé váljon? Alapjában akkor vettünk figyelembe újabb aktorokat, ha szembetűnő változást okoztak a tér szerkezetében. Ez éppúgy érvényes a velencei útvonalra a középkorban, mint a Secession megépítésére 1900 körül. Ugyanakkor az is fontos, hogy történetünk fonala szempontjából nem minden összegyűjtött tény volt érdemleges, s nem törekedtünk teljességre. Az anyagok kiválasztása és az előadott narratíva sokkal inkább a világos és követhető kérdésfeltevésen alapul. A kiállítás a terület egyfajta folytatásos történetét meséli el a „nulladik" évtől a jelenig. A mai Karlsplatz területét tizenkét kronologikusan egymás után elrendezett időmetszetben követjük nyomon, a tematikus súlypontok és a kérdésfeltevés fókuszának változtatásával. Míg az első időmetszetek gyakran hosszabb, százéves periódusokat vizsgálnak, addig a 20. század vizsgálatakor a megfigyelés ritmusa felgyorsul. Mindeközben a kialakítás és a tartalom szempontjából is fontosak az úgynevezett „időzsilipek", ezek a 1,20 méter hosszúságú, szűk járatok, amelyek összeköttetést és átjárást biztosítanak az egyes időmetszetek között. Ezek, a jelen Karlsplatzára terelve a figyelmet, megszakítják a történeti kronológiát. Olyan hangulatkeltő, inspiráló és irritáló terekről van szó, amelyek hanggal, fénnyel, képekkel, rövid videoinstallációkkal vagy grafikákkal folytonosan a mai Karlsplatz világába helyezik át a látogatókat. Az első időmetszet - A WIEN ÁRTERE - úgy mutatj a be a Karlsplatzot mint természeti környezetet, amelynek flórája, faunája, geológiai jellemzői és a folyóval kapcsolatos viszonya természettudományos módszerekkel, korszakokat átívelő összehasonlításban ábrázolódik. Második időmetszet: a római korban DÉLRE VEZETŐ UTAK álltak a Karlsplatz szolgálatában. A tér lényegében a limes mellett húzódó, két fontos, egymást keresztező országút és reprezentatív sírépítmények mentén alakult ki. A késői középkorban a Karlsplatz adott helyet Bécs két legnagyobb kórházának, a Heiligengeist- és a Bürgerspitalnak. A harmadik időmetszet - A VÁROS KAPUI ELŐTT - a bécsi orvoslás- és társadalomtörténet e fontos fejezete mellett Wieden elővárost mutatj a be mint lakó- és a Wien folyó nagy malmaira támaszkodó ipari területet. A negyedik időmetszetet - ÉLET A ZÁRT GLACISON - a hadtörténeti nézőpont határozza meg. Az 1529-es első török ostrom következményeként, mivel a harci események elsősorban a mai Karlsplatz területén zajlottak, Bécs mellett felépült egy hatalmas új bástya és a beépítetlen glacis-övezet. A következő 300 évben a Karlsplatz ezen az urbánus „senki földjén" a város és előváros között fog elhelyezkedni. Az ötödik metszet, vagyis a VILÁGPOLITIKA A KARLSPLATZON a tér máig legjelentősebb építészeti alkotásának építési, reprezentáció- és értékesítési történetét