Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: „Civitas Jasonica". A középkori jászsági városfejlődés némely sajátossága

„filiszteusok" kérelmére, sőt számára megerősítenek régi kiváltságokat,

6 ezek akiváltságok eredetileg azonban nem csupán őket, hanem az összes jászt illették. Melyek voltak ezek a középkori kiváltságok? Három ilyen alapvető fontosságút ismerünk. Ezek közül az első kettőt a 14. század folyamán nyerhette az összes jász, miután Zsigmond király mint elődei által adományozottakat erősítette meg azokat 1407. március 13-án, Budán kiadott oklevelében.

7 E két kiváltságjog: a saját kapitányaik előtti perelhetőség, illetve az ország egész területére vonatkozó vámmentesség. Zsigmond királynak ezt az oklevelét 1446. június 17-én, a Pest mellett tartott országgyűlésben erősítették meg először az ország főurai és főpapjai a Berényszállásról való András fia Márton kérelmére, valamint a kérelmező és az ország területén bárhol élő összes jász számára.

8 1478. április 3-án aztán Hunyadi Mátyás király is megerősítette Márton kapitány és Gazdagh Mihály, valamint egy másik Márton és Pál berényszállási, négyszállási és ágói jászok kérelmére és számára, valamint az összes jász és leszármazottaik számára is.

9 Mátyásnak ezen oklevelét végül 1492. február 27-én, Budán kelt oklevelével II. Ulászló király írta át és erősítette meg a Berényszállás, Négyszállás, Árokszállás és Fényszaru székekben lakó összes jász kérelmére és számára;

10 ennek az utóbbinak - és a többi oklevélnek is - az utolsó átírása 1622-ben történt, ez az átíró oklevél azonban a jászkun levéltár többi oklevelével együtt megsemmisült. A harmadik kiváltság a szabad plébánosválasztás joga. Amint az II. Ulászló királynak az 1512. június 5-én, Budán kiadott okleveléből

11 kiderül, a kapitányok és a jászok ,,mfndig is" örvendtek ennek a jognak, s hogy ez valóban így is lehetett, azt bizonyítja, hogy 1433-ban a Zsigmond császár kíséretében Rómában megjelent jászok kegyúrként jártak el lakóhelyük templomait illetően.

12 A kiváltság megerősítését Ficsor György és Kovács István kapitányok kérelmezték az összes jász nevében, s a jogot az oklevél szóhasználata szerint ugyancsak a kapitányok és az összes jász gyakorolhatták. Ez az oklevél is a jászkun kerületi levéltár őrizetében volt, és a többivel együtt elpusztult. Itt kell megemlíteni, hogy bár oklevél nem maradt fenn (talán nem is keletkezett) róla, az adózást illetően is egyfajta kiváltságos helyzetben voltak a jászok: pénzben és 6 Például n. Ferdinánd király 1625-ben, Sopronban kibocsátott oklevele, Esterházy Miklós nádor 1637. évi oklevele stb. Ezeket lásd PINTÉR é. n. 18-19. és 24-25. p. 7 GYÁRFÁS 1870-1885. III. köt. 78. sz. Meg kell jegyezni, hogy a 14. században, sőt az úgynevezett jász szójegyzék feltételezett keletkezési idejéből és helyéből következtethetően még a 15. század első negyedében is nemcsak a Jászságban, hanem másutt, például a Pilisben is élhettek jászok. (Lásd GYÖRFFY 1990. 316-318. p.) Kérdés, hogy rájuk is vonatkozhatott-e ez a kiváltság. 8 GYÁRFÁS 1870-1885. III. köt. 140. sz. 9 Uo. 208. sz. 10 Uo. 221. sz. 11 Uo. 243. sz. 12 LUKCSICS 1931-1938. n. köt. 93. p.