Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

keértékben, hogy korábban a katonaság elfoglalta és használta Gefatter házát, amiért a csőd előtti esztendőkben évi 570 Ft-ot is megadtak, azonban újabban már alig árendáltak belőle ki valamit, a bevétel is csökkent, s így már csak évi 60 forint jött belőle.

44 A kisebb hitelezők döntő többsége helyi iparos és kereskedő volt. Gefatter viszonylag sok alkalmazott bérével tartozott, ami arra utal, hogy a csőd felé már,krajcáros" likviditási gondjai lehettek. Érdekes ugyanakkor, hogy a város legnagyobb mészárosa úgy vásárolt a boltokban, s úgy alkalmazott iparosokat építkezésénél, hogy nem fizetett érte, s majd csak később kívánta adósságát megtéríteni. Ez viszont azt sejteti, hogy Gefatterben megbíztak az emberek, vagyis anyagi helyzetét stabilnak hitték. Értelmiségiek a gazdasági elitben a 18-19. század fordulóján A fentebb már említett Szlovák kézművesmester vagyonának egy részét lánya révén Babochay József orvos örökölte. Babochay doktor érdekes alakja a századforduló időszakának. Ebben a korban a kanizsai ingatlanpiacon igen élénk forgalom figyelhető meg, s ez a kép alapvetően ellenkezik a városi ingatlanrendszer stabilitásáról vallott történeti ismeretekkel. A városi tanácsi jegyzőkönyvek megmaradt Protocollumkönyvének gyakori bejegyzései világosan igazolják, hogy a háborús időszakban megszerzettjövedelmek egyre gyakrabban csapódtak le ingatlanvásárlásban vagy házbővítésben, szőlővásárlásban stb. A háborús konjunktúra és az állami fizetőkészség révén jelentős jövedelememelkedés történt, s a felhalmozott jövedelmeket a társadalom mobilabb elemei spekulációs tevékenységre fordították: a kanizsai polgárok egyre nagyobb számban adták-vették az ingatlanokat, s jelentős haszonra tettek szert. Ennek egy igen érdekes esete a híres orvos, városbíró, Hévíz első ismertetője, nemes nagyszarvi Babochay József esete. A szabadkőműves Babochay a Somogy megyei Berzencéről került a kanizsai uradalom területén fekvő Bajcsára, majd onnan a városba, ahol hamar népszerű lett a lakosok körében. Az amúgy jómódú Babochay jól forgatta a pénzt, kölcsönöket is adott,

45 ugyanakkor anyagi biztonságot nyújtott neki az, hogy 1798. évi házassága révén (felesége a jómódú Szlovák Katalin, akinek apja városi tanácsos, első férje pedig egy igen tekintélyes pécsi orvos, Hölbling Jakab volt) hozzájutott a Piarczi utcában egy ingatlanhoz.

46 Babochay még Bajcsán élt, amikor a becsehelyi tiszttartótól felvett 1000 forintos kölcsönnel megvásárolta Csemez József polgártól a Király utca elején található Berge-házat, melyet fél évvel később, 1794-ben jelentős haszonnal, 7000 forintért továbbadott Zala vármegyének.

47 Az épület eleinte katonai szálláshely volt, később viszont katonai kórházat kellett ott berendezni, ahol 44 TGyM 72. 3. 1.220.p. 45 TGyM 72. 4. 1.9. p. 1798. január 25. Babochay doktor Israel Joszt intette a nála lévő 350 forint kölcsön kamatokkal együtt való visszafizetésére. A tanács Magyar Lajos esküdtet küldte ki az ügy elintézésre. 46 CSEKEY-DEGRÉ 1960. 6. p. 47 ZML. l/a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1794. szeptember 4. 158/118. sz.