Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

merkedni vele. A Gefatter a város egyik régi polgárjogot nyert famíliája. Gefatter Ferdinándnak jól kereső szakmája volt, s a földesúr kedvelt és megbízható emberének számított, hiszen többször bérelhette ki az uradalmi mészárszéket. Gefatter a város egyik igen értékes, a városközpont déli oldalán fekvő ingatlanát bírta, amelyet 1786-ban 8000 forintra értékeltek.

37 A mészáros 1777-ben szerzett polgárjogot, kétszer nősült, első felesége Wittmann Katalin, egy kaproncai mészáros lánya, akinek halálával két árva maradt; második felesége Anna Mária Hafín volt. A vagyonosságot az is bizonyítja, hogy mindkét feleség jelentős összeget hozott a házasságba, az első esetben 5000 forintos, a másodikban pedig 1300 forintos móringról van szó.

38 Gefatter tevékenysége a mészáros szakma egész vertikumát átfogta. Felvásárolta a marhákat, áthajtotta Kanizsára, feldolgozta, majd pedig eladta a terméket. Ebből következik, hogy tevékenysége nem korlátozódott a város határára, amit jól mutat, hogy adósságai is több vármegye területéről jöttek össze. Voltak üzleti kapcsolatai a Vas megyében lévő jánosházi uradalommal és Somogyban a csurgói uradalommal stb. Miután Gefatter adósságai elérték a kritikus határt, a városi tanács megindította ellene a csődeljárást.

39 Gefatter mészáros eladósodását azzal indokolta, hogy míg felesége élt, nekiállt házat építeni, ami igen költséges volt. Időközben azonban felesége meghalt, a hozott pénzt ki kellett fizetnie, s ezt csak kölcsönök felvételével tudta megvalósítani. Hogy mennyire elfogadott ember volt Gefatter a városban, arra a tanácshoz beadott kérvénye is rámutat: a fenti helyzetben a várostól kért kölcsönt (vagyis a magisztrátus szerezzen neki pénzt), hogy az építkezést minél előbb befejezhesse, aztán eladhassa. Ezt azonban a város vezetése elutasította.

40 A Kanizsa város kapujára is kitűzött felhívás szerint 1788 áprilisáig lehetett bejelenteni az adósságot, amire három hónapot hagytak; ha addig a hitelezők nem jelentkeztek, a szabályok szerint később már nem lehetett bevétetni az adósságot. Az adósok listája igen széles volt, ugyanakkor tény, hogy Gefatter vagyona kisebb volt, mint adósságainak összege.

41 Volt a massában három szőlő is: az első a pallini uradalomban a Förhénci-hegyen, a második a szentmiklósi uradalomban a Szentgyörgyvári-hegyen, a harmadik pedig a Vas megyei jánosházi uradalomban, a Somló-hegyen.

42 A város megpróbálta a vagyontárgyak közé ezeket is bevenni, ám a szőlők tulajdonjogilag nem a birtokoshoz tartoztak, így aztán ez nem is sikerülhetett. Végül is a csurgói domínium tiszttartója beleegyezett, hogy Gefatter ottani szőlőjét a sequestnirnhoz hozzácsapják. A városi fundust a kiküldött szakmabéliek 5916 forintra értékelték.

43 Gefatter egy „födeles korcsmát" is árendált az uraságtól, ezt külön kellett kezelni. Ugyanakkor veszteséget okozott a tő36 Gefatter Ferdinánd polgárjoga: TGyM 72. 6. 1. 1777. év. 37 TGyM 72. 195. 1. 1786. évi ingatlan-összeírás. 38 TGyM 72. 3. 1. 161. p. Móring összege. 39 TGyM 72. 3. 1. 200. p.; illetve TGyM 72. 3. 1. 179. p. 40 TGyM 72. 3. 1.91.p. 41 TGyM 72. 3. 1. 114. p. 42 Lásd például Festetics gróf válaszát: TGyM 72. 3. 1. 150. p. 43 TGyM 72. 3. 1. 117. p.