Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

alapvetően agrárfoglalkozású volt. A városrész is csak néhány, de igen hosszan elnyú­ló utcából állt. A kiskanizsai városrész ezt a jellegzetességét nagyon sokáig megőrizte, gyakorlatilag az 1960-70-es évekig agrárjellegű maradt. Nézzük meg, hogy kik rendelkeztek a legnagyobb ingatlanvagyonnal az 1780-as évek közepén Kanizsán. 2. táblázat. Az 5000forint vagy annál nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosai 1786-ban (forintban) 25 1. Geber György kereskedő 15 000 2. Pichler Ferenc kereskedő 15 000 3. Mojses Perli kereskedő 12 000 4. Tani Jakab 8 600 5. Gefatter Ferdinánd mészáros 8 000 6. Klin József kézműves 8 000 7. Szlovák János kézműves 6 500 8. Strannek János 6 000 9. Góry László kereskedő 5 240 10. Csöndör János árendás 5 000 A táblázatban a nagykanizsai átlagot jelentős mértékben meghaladó értékű ingat­lanok tulajdonosait gyűjtöttük össze. A nevek azonosítása révén kiderül, hogy Kanizsa város gazdasági elitje a legkülönbözőbb jogi-foglalkozási csoportokba tartozott. Vizs­gáljuk meg, hogy kik s mely társadalmi csoportok reprezentálják a kanizsai gazdasági elitet! A városi keresztény kereskedők Az 1780-as években a város egyik legértékesebb ingatlanával Geber György kereske­dő rendelkezett. Geber meghatározó alakja volt a város mindennapi életének, számos tisztséget viselt. A kereskedő tevékenységi köre igen széles volt. Kereskedését a föl­desúr és a helytartótanács is engedélyezte, s a város megbecsült polgárai közé tarto­zott: a városi iratok szerint kijárt neki az „úr" megszólítás. 1790-ben még só árulására 25 TGyM72.195.1. forrása alapján. Az adatokat gépre vittük, táblázatunk ExceUprograrnmal készült.

Next

/
Thumbnails
Contents