Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

is kapott engedélyt, amiért árendát fizetett. A só árát a helytartótanács szabta meg, de Geber György lehetőséget kapott arra, hogy „.. .kisebb mértékében szabadon árulhasson, és el is adhasson".

2 Néhány lépésre a városházától keletre saját háza volt a városban, amelyet 1803-ban eladott gróf Széchényi Ferencnek.

27 Üzleti tevékenységének részeként Geber kereskedett a Kanizsa mellett lévő pallini uradalom termékeivel. A városban földje, a város melletti falvakban jelentős szőlői voltak, ugyanakkor a kereskedés lehetőségéért 40 forintos árendát fizetett a földesúrnak.

28 A másik kiemelkedő értékű ingatlan 1786-ban a városháza épületének bal oldalán helyezkedett el, amely ekkor Pichler Ferenc kereskedő kezében volt. Az épület kapcsán annyit jegyzünk meg, hogy az 1770-es évek vége felé a városháza leégett, s jó néhány év telt el, amire sikerült saját erőből újjáépíteni. Az újonnan felépített városháza hármas osztani épület volt: közepén állt maga a városháza, két oldalán pedig a város tulajdonában lévő boltok (alul) és lakások (felül) helyezkedtek el. Piarcztér Y Piarczi (Fő) út Légrádi utca Pic hier- Mz Városháza Ejze npart háza 1. ábra. A Piarcz tér és környéke A Pichler család kanizsai jelenléte a Skrem családhoz kötődik. Pichler Ferenc kalmár, kihasználva rokoni kapcsolatait, az 1770-es évek elején települt be a városba. Pichler Ferenc Skrem János lányát vette feleségül. Skrem az 1720-as években került Kanizsára, amikor is kalmárlegényként és segédként foglalkoztatták.

29 Felszabadulása után boltot bérelt, s a továbbiakban is kereskedelemmel foglalkozott. Később vasboltot is nyitott, s a földesúrtól kizárólagos árusítási jogot kért vaseszközök vásáron kívüli forgalmazására, valamint festékeket és orvosságokhoz szükséges materiáliákat is csak ő árusíthatott. A vasbolton kívül volt egy „tű szerszámos" boltja, a két bolt után évente 26 MOL P 1322. 168. 108. sz. 27 BÁRTFAI SZABÓ 1929. 2. köt. 549. p. 28 MOLP 1322. 181.39. sz. 29 MOL P 1322. 100. 1774. N. 49.