Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között

pincéjében mustot tartott például Szeuffher Mátyás. Két év múlva rögzített tanúvallomásban mint „Zékely Lőrinc házának, melynek Fodor Gergely tótorá"-t említik, ahol kádár, külső mészáros és más foglalkozású mesteremberek tárolták mustjaikat, boraikat.

78 A bérlet tartós jövedelmi forrást jelentett az iparoscsaládnak, amelyről tudjuk, hogy az apa a százférfiak tanácsának tagja volt, vagyis a jelentősebbek közé tartozhattak.

79 Hasonló, az iparosok arányát a város vezető testületeiben vizsgáló kutatást végzett Milena Ostrolucka is, aki közel azonos arányszámokat kapott Kassa esetében. Bár kassai kutatások a 17. század egészére vonatkoznak, a kézművesek aránya a városi tanácsban hasonlóan alakult, mint Kolozsvárott, azaz átlag 38% volt.

80 Kassán is néhány céh képviselői ültek a tanácsban: a szabók, szűcsök, aranyművesek mellett a cipészek és a mészárosok is igen nagy számban képviseltették magukat. A következőkben az iparosok arányát a város tisztségviselőinek körében vizsgáljuk. A kutatások alapjául az 1600 és 1657 közötti időszakból közgyűlési jegyzőkönyvek tisztségviselő-névsorai szolgáltak. A forráscsoport 36 év teljes, illetve részleges vizsgálatát tette lehetővé. Némileg hasonló folyamattal és képpel találkozunk, mint a tanács esetében, de a tendencia kevésbé egyértelmű, ami adódhat a források hiányából is. Korábban már utaltam rá, hogy nem minden évben választottak állandó számú tisztségviselőt, hiszen voltak közöttük, akik csak ideiglenes feladatot kaptak. 7. táblázat. A kézművesek aránya a tisztségviselők között Kolozsváron, 1600-1657 Év 1600 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609 1610 1611 % 10,0 27,8 22,7 16,4 23,8 34,5 32,4 28,6 30,6 28,2 28,0 25,8 Év 1612 1613 1614 1615 1616 1617 1618 1619 1620 1621 1622 1623 1624 % 35,3 32,1 42,1 40,5 30,6 36,4 34,1 35,7 39,5 30,0 40,5 36,7 50,0 Év 1625 1637 1647 1648 1651 1652 1653 1654 1655 1656 1657 átlag % 41,7 30,8 32,5 34,5 23,1 22,7 42,2 33,3 32,1 32,1 31,6 29,2 Az iparosok aránya elérte a tisztségviselők között az 1/3-ot, ami alacsonyabb az 1488-ban előírtnál. Ott ugyanis Mátyás király a százférfiak közé 50 patrícius és 50 céhes bekerülését írta elő, és ebből a felső tanácsból kellett a tisztségviselői karnak kikerülnie. Ehhez viszonyítva a 17. századi adatsor az iparosok gazdasági és társadalmi szerepének csökkenését jelzi. A tanácstagokhoz hasonlóan a tisztségviselők is csak 77 KvTJk. 11/11. 243. -1614. november 17. 78 Uo. 289. - 1616. február 24. 79 HEREPEI 1988.258. p. 80 OSTROLUCKA 1995. 185-191. p.