Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között
meg kellett téríteniük a perköltséget, mintegy 350 forintot. 1596-ban Boncidai főbíró lett, és 1600-ban hunyt el. Ekkor már a fia is, aki 1603-tól haláláig (1637) volt tagja a százférfiak testületének és több városi tisztséget is viselt, több mint egy évtizede 1588 óta - a céh tagja volt. 66 Éppel Mihály Bethlen Gábor kedvelt ötvöse volt, a fejedelem több megbízását teljesítette, s nem egy fejedelmi kancellárián kelt iraton az ő nevét tüntették fel, mint akivel céhmesterként elszámolt a fejedelem. Ő készítette el 1622-ben a fejedelemasszony koporsójában elhelyezett aranyozott táblácskát 67 a városban pedig esküdti és sáfárpolgári tisztségeket is betöltött. Más céheknek csupán egy-egy mestere volt éveken át esküdtpolgár, vagy viselt más, fontos tisztségeket, de jóval kisebb az arányuk az ötvösökhöz képest. Említésre STQ ÄO Ifi méltó Hannes Beck, Szakái András, Ambrosius Gaszner neve a szabók közül, valamint Tolnai János 71 és Linczigh János 72 szűcsmesterek. Szakái András már 1600-ban sáfárpolgár, 161 l-ben a fejedelemhez küldött városi követ volt, de még 1619-ben is számvevősködött, minden esetben magyar nációjú polgárként viselte a tisztségeket. Ambrosius Gaszner 1615-től a szabócéh tagja, majd szász nációjú tanácstagként 1634-ben már sáfárpolgár volt, később is jelentős tisztségeket töltött be, például 1647-ben vonásigazító, majd divisor lett, 1648-ban és 1652-ben is vonásigazító lett, 1654-ben királybíró, 1655-ben pedig főbíró lett. 1656 elején vonásigazító, év végén számvevői tisztséget töltött be az unitárius uraimék részéről, 73 1661-ben halt meg. Tolnai János szűcsmester sírkövén olvashatjuk, hogy „a százférfiúságot 29, a városi szenátorságot 20 évig viselte; 3 ízben volt királybíró, két ízben főbíró, de az 1629. április 8-i országgyűlésen Kolozsvár követe is volt". 74 1637-ben hunyt el. Veje volt Linczeg János, akinek önéletírását is ismerjük. 75 Linczeg Kolozsvárott kezdte a szűcsmesterség elsajátítását, majd vándorútra Bécsbe ment, hazatérve lett önálló mester és vette feleségül a város egyik vezetőjének, Tolnai Jánosnak a lányát, Borbálát. Megözvegyülve Hosszú Katát, Heltai Gáspár unokáját vette el. 11 gyermeke közül 2 érte meg a felnőttkort. 1632-ben választották meg a százférfiak közé. 76 1658-tól már esküdtpolgár, majd 1663-ban főbíró lett. Vagyonával a szűcsmesterek közül még az 1604. évben egyházfi tisztséget viselő Fodor Gergely tűnik ki. 1614-től már a tanúvallomási jegyzőkönyvek szerint a kiadott 66 Uo. 50-53. p. 67 Uo. 198. p. 68 KvTanJk 1/5., 216., 1/6., 22. 69 Uo. 1/6. 282.; 1/7. 21., 57. 70 Uo. 1/7., 57., 75. 71 Uo. 1/6., 225., 245., 264., 303., 337., 375. 72 Uo. 1/7. 57., 75., 90., 107. 73 Uo. 1/7. 3-4., 23., 48^9., 57., 75., 93., 105. 74 HEREPEI 1988. 204. p. 75 LINCZIGH 1990. 76 HEREPEI 1988. 205-206. p.
