Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Jeney-Tóth Annamária: Kézműves vezető réteg Kolozsvárott 1600-1655 között

hatályát terjesztették ki a míves rendekre, céhbeliekre, valamint a mezőn munkálkodókra, az áros rendről majd később fognak intézkedni.

19 A polgárkönyvbe bejegyzettek 60%-ának mesterségét ismerjük, vagyis iparosoknak tekinthetjük őket, míg az adójegyzékekben arányuk jóval alacsonyabb volt: 1601-03-ban 17,16%, míg 1618-ban 22,45% volt. (Az adókönyvek aránya közelebb áll a 15-16. századi magyar városbeli arányokhoz, a 16—22%-hoz.)

20 5. táblázat. Kolozsvári iparosok foglalkozási megoszlása (1587—1661) Foglalkozás Polgárkönyv Adójegyzék Adójegyzékek Céhjegyzékek alapján Foglalkozás (1587-1614) 1600-1603 1618 1556-1661 Foglalkozás fo %-os megoszlás fő %-os megoszlás fő %-os megoszlás fő %-os megoszlás Szabó 38 26,0 30 7,7 36 9,1 130 10,5 Varga 8 5,5 18 4,6 17 4,3 10 0,8 Szűcs 15 10,3 14 3,6 9 2,3 19 1,5 Csizmadia 12 8,2 5 1,3 12 3,0 54 4,4 Gombkötő 1 0,3 1 0,1 Szappanos 2 0,5 1 0,3 12 1,0 Borbély 13 8,9 17 4,4 9 2,3 17 1,4 Nyerges és 1 0,3 Szíjgyártó 6 4,0 5 1,3 7 1,8 26 2,1 Tímár 14 9,6 12 3,1 7 1,8 20 1,6 Erszénygyártó 1 0,7 2 0,5 2 0,2 Takács 1 0,3 4 1,0 1 0,1 Kőműves 3 2,1 21 5,4 24 6,1 73 5,9 Ács 22 5,6 19 4,8 131 10,6 Fazekas 7 1,8 5 1,3 49 3,9 Képíró 3 0,8 Molnár 2 0,5 4 1 32 2,6 19 JAKAB 1888. 291. p. Itt említi, hogy azok írattassanak be, akik nem ősfiak, de a későbbiekben a beíratás valószínűleg mindenkire egyformán érvényessé vált. Hiszen kereskedők és kolozsváriak is szerepelnek a polgárkönyvben. Például 1598-ban Magyari Bálint ötvös édesapjáról leírja a jegyző, hogy néhai Magyari Bartholomeus - „patrícius huius civitatis" - városunk patríciusa (volt), és az ötvöst „gratis", vagyis ingyen vették fel a polgárok sorába. 20 GRANASZTÓI 1972.389. p.