Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Teke Zsuzsa: Zágráb városának kereskedőelitje az 1544-1558. évi harmincadjegyzékek alapján
TEKE ZSUZSA ZÁGRÁB VÁROSÁNAK KERESKEDŐELITJE AZ 1544-1558. ÉVI VÁROSI HARMINCAD JEGYZÉKEK ALAPJÁN 1. Az 1970-es évek elején Othmar Pickl az osztrák levéltárakban végzett kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország küUcereskedelmeben a délnyugati útvonal forgalma a 16. század első felére jelentőségét tekintve vetekedett a nyugati, északnyugati útvonalak forgalmával. Számításai szerint 1545 és 1547 között a szlavóniai harmincadhelyeken vámolt áruk évenkénti átlagos vámértéke alig maradt alatta a nyugati határszélen 1542-ben elvámolt áruk értékének. Mindennek alapján feltételezte, hogy a nyugati, északnyugati forgalom 4 : 1 arányt mutatott a délnyugatival, azaz a forgalom egyötödét alkotta. Becslése szerint 1566 előtt a szlavóniai harmincadokon áthaladó forgalom zöme, mintegy 60%-a az úgynevezett „Laibacher Strassé"-n, Pettaun, Laibachon, Gorizián keresztül bonyolódott le. A forgalomnak egy része, 13,2%-a viszont a zágrábi harmincadon, illetve fiókjain keresztül, az úgynevezett „Adelsberger Strassé"-n haladt Itália felé. 1545-47 között évi átlagban a zágrábi harmincadvám összege 2792,85 forint, 1559-ben pedig, amikor a szlavóniai harmincadhivatalokban vámolt áruk értéke meglepően magasra ugrott, 3616,25 forint volt. 1 Abban az időszakban tehát, amelyből a zágrábi harmincadjegyzékekkel rendelkezünk, 2 a zágrábi harmincad évi átlagjövedelme 2793-3616 forint között mozoghatott. Ebből a forgalomból a zágrábiak is kivették a részüket. A városi harmincadjegyzékek keletkezése a városok teljes vagy részleges harmincadmentességével függött össze. Az uralkodó a városi polgárok kereskedelme után járó harmincadot egészében vagy bizonyos hányadában a városnak engedte át. A zágrábiak 1539-ig mentesek voltak a vámfizetés alól, ez a kiváltságuk azonban 1539-ben megszűnt. 3 Ugyanakkor a vámbevételből 200 forint a várost illette meg. Mivel forrásunk több-kevesebb következetességgel csak azt a hányadot - 200 forintot - regisztrálja, amely a vámbevételből a várost illette meg, a zágrábiak külkereskedelme egészének felméréséhez nem ad elegendő támpontot. Arra azonban már lehetőséget nyújt, hogy Zágráb legnagyobb forgalmat lebonyolító polgárait, a város kereskedőelitjét megismerjük belőle. A harmincadjegyzékek és más zágrábi vonatkozású források alapján megkísérlem bemutat1 PlCKL 1971. 90-91., 125-126. p. 2 Monumenta Zagrabiae XHI. 95-248. p. 3 Monumenta Zagrabiae XJJ. 179-180. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV III. 2008. 361-367. p.