Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Blazovich László: A Dél-Alföld települései a 16. században a defterek alapján

BLAZOVICH LÁSZLÓ A DÉL-ALFÖLD TELEPÜLÉSEI A 16. SZÁZADBAN A DEFTEREK ALAPJÁN Az utóbbi évtizedekben a 16. századi török adóösszeírásoknak a magyarországi török világ monumentális írásbeli hagyatékának, a deftereknek magyar nyelvű olvasatai

1 immáron majdnem az egész Alföld tárgykorszakban török kézen lévő területét lefedik, kivéve a szolnoki szandzsákot - amelyről csak részben készült defterfordítás

2 - és a kis lippai szandzsák síkvidéki részét. Mivel az említett tahrir defterekben településenként írták össze az adózókat, és az adónemeket is feltüntették, becses forrásként szolgálnak a településtörténészek, demográfusok és más, a török nyelvet nem ismerő kutatók számára. A településhálózat iránt érdeklődők pedig a csanádi, moldovai, szegedi és temesvári szandzsákokról készült térképek segítségével a településrendszert a domborzati viszonyokra helyezve találják, amiből számos fontos következtetést vonhatnak le.

3 Amint a későbbiekben bizonyítjuk, a defterekben lévő települések adataiból és térképre vetítésükből kiderül, hogy a 16. századi török adóösszeírások a Dél-Alföld amelyet mi északról a Duna-Kecskemét-Tisza, Körösök vonala, délről az Al-Duna, keletről az erdélyi hegyek, nyugatról pedig a Duna határolta területnek tekintünk - középkori településhálózatának lenyomatát adják.

4 Kivételt jelent a Bánság Temesvártól délre fekvő vidéke, amelynek a Szerémséghez hasonlóan a török betörések a 14. század végétől az országostól eltérő történetét rajzolták meg. 1375-ben a havasalföldi vajdát segítve léptek először török csapatok Temes és Krassó megye déli területére, majd 1390-től a becsapások állandósultak a Temesközben. A török itt nemcsak döngette, hanem jó korán be is törte az ország kapuját. Galambóc elfoglalásával (1391) biztos hídfőállást szerzett magának a Temesközbejutáshoz. A török rablóportyázások Zsigmondkirály halála (1437) után állandósulhattak, mert 1424-ben még később eltűnt né1 KÁLDY-NAGY 1982.; KÁLDY-NAGY 1983.; ENGEL 1996.; KÁLDY-NAGY 2000.; KÁLDY-NAGY 2008. 2 ÁGOSTON 1988.; ÁGOSTON 1989. 3 A térképek önálló alkotások, nem valamely korabeli vagy később készült térkép átrajzolásai. A munkát Blazovich László irányításával Kratochwill Mátyás végezte. Fokozatosan építették be a vízrajz mellé a domborzat képét, valamint az igazgatási határokat, egyes esetekben az úthálózatot. A térképek egyre többet mondanak a tájról és a településhálózatról. A „fejlődést" végigkísérhetjük a Dél-alföldi évszázadok kötetei térképeinek áttekintésével. 4 Lásd erre az 1. jegyzetben szereplő kötetekben feltüntetett helynevek lokalizálásait és a vonatkozó térképeket, továbbá BLAZOVICH 1996. szócikkeit. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV m. 2008.327-345. p.