Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Blazovich László: A Dél-Alföld települései a 16. században a defterek alapján

pes falvak álltak a vidéken. 1488-ra pedig a magyar igazgatás már teljesen megszűnt e területen, amit bizonyít, hogy Petrus Ransanus 1488-ban készített útirajzában, amelyben a korabeli Magyarország megyéit is számba vette, már mit sem tud Keve és Krassó megyéről.

5 Lassanként a falvak kiürültek, később több mezőváros szintén hasonló sorsra jutott. Lakosságuk vagy elvándorolt, vagy a portyázok martalékául esett. A magyarság helyébe szerbek vagy románok érkeztek (a defterekben leírt nevük alapján nehéz szétválasztani őket), akik a maguk nyelvére formálva megtartották a magyar helyneveket, vagy egészen újakat adtak, de a puszta helyek nagy részét lakatlanul hagyták.

6 A defterek adatai nagyszerűen rávilágítanak a kialakult helyzetre. Táblázatunkban az egyes náhijékben lejegyzett helynevek száma mellett városok, valamint falvak, továbbá a pusztaként említett helyek számát tüntetjük fel a temesvári, moldovai, csanádi és gyulai szandzsákban. 1. táblázat. A csanádi, temesvári, moldovai és gyula szandzsákokhoz tartozó náhijék lakott és lakatlan helyei Helységek Város, falu Puszta Csanádi szandzsák náhijék csanádi 139 86 53 becsei 41 24 17 galati 10 5 5 becskereki 37 23 14 Szokullu Mehmed pasa nagyvezír kegyes alapítványa 31 12 19 Temesvári szandzsák temesvári 230 137 93 felnaki 32 23 9 csákovai 127 76 51 pancsovai 78 54 24 5 ENGEL 1996. 6-7. p.; BLAZOVICH 1997. 118-119. p.; SZAKÁLY 1990. 21-39. p.; SZAKÁLY 1991. 11-50. p. 6 ENGEL 1996. 6. p. 7 A táblázat adatait az 1. jegyzetben feltüntetett kötetekből merítettük.