Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján
követeljenek székbeli adót Udvarhely városától. 37 A kiváltságolások hatására, valamint a már a 16. század második felében megindult gazdasági és társadalmi fejlődés eredményeképpen a város érdekérvényesítő képessége is minden bizonnyal erősödött, mert Bethlen Gábor már 1619-ben mérsékelte a főtisztek beszállásolásának terheit. 38 1619-ben és 1623-ban a fejedelemnek már a nemesi kiváltságokat hangoztató és erre hivatkozó városlakókkal szemben is fel kellett lépnie. 39 A későbbi fejedelmi kiváltságolások részint az eddigieket ismételték, részint pedig a fokozatosan beköltöző nemesség és a kialakuló városi lakosság viszonyát igyekeztek rendezni. Székelyudvarhely társadalma A középkori székely társadalomról a jelentős forráshiány miatt általában is meglehetősen keveset tudunk. A kora újkorra vonatkozóan a székely városi társadalom 16-17. századi mozgásaira és állapotaira néhány felhasználható adaton kívül, mint a már régóta ismert 1602-1604-es Basta-féle összeírás vagy a Bethlen Gábor által készíttetett 1614-es lustrajegyzék névsora, 40 a történetírás leginkább későbbi folyamatokból következtetett. Ez alapján Szádeczky-Kardoss Lajos azt feltételezte, hogy a városi polgároknak a székely városok jelentős részében, így Székelyudvarhelyen sem sikerült integrálmuk a „városi rend"-be a beköltöző nemességet, így a kora újkor a két társadalmi réteg folytonos küzdelmében telt, amelynek végén a nemesség kerekedett felül. Mára részleteiben is ismerünk több összeírást, amelyek elég jó képet nyújtanak a városi lakosságról, a tiusadalmi mobilitásról a fejedelemség időszakában. Az egyén szintjéig menő, mélyfurásszerű vizsgálatra pedig a hallatlanul gazdag székely széki periratok elemzése révén nyílik lehetőségünk. 41 A több ezer per protokollumainak elemzéséből nyert eredmények az egész székelységre vonatkozóan gyökeresen megváltoztathatják eddigi feltevéseinket. így van ez Székelyudvarhely esetében is. A perek elemzése révén módunk nyílik, hogy rekonstruáljuk a városi lakosság térbeli elhelyezkedését, az egyes utcákban lakókat, sőt esetenként nemcsak a lakókat, hanem a hozzájuk tartozó zártkerti kaszálókat a szomszédsági viszonyokkal együtt. Mindezek alapján egyrészt azt láthatjuk, hogy a székely város társadalmában sajátos keveredést mutat a tradicionális székely társadalom, a főnépek, lófők, gyalogszékelyek, valamint az alakulóban lévő városi társadalom. A helyzetet Udvarhely eseté37 Uo. 196. p. 38 A város ekkortól csak a főkapitánynak tartozott egy napig ellátást adni. Szokl. IV. köt. 201. p. 39 Ekkor még nem elsősorban a székből beköltözött nemesek követeltek maguknak többletjogosítványokat, hanem bizonyos városlakók úgynevezett városi funduson laktak, mások pedig igyekeztek magukat kivonni a közös terhek alól. A periratok azt mutatják, hogy ezek többsége a 16-17. század fordulóján még nem volt nemesi állapotú. Szokl. IV. köt. 202., 220^-221. p. 40 Szokl. Új. 41 KmOL.