Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

ben tovább bonyolította az udvarhelyi vár 1562-es felépítése, és az ebből fakadó társadalmi változások, a várhoz szolgáló katonák letelepítése. A katonák oly nagy számban költöztek be a városba, hogy a 17. században külön, JJarabont utca" jött létre, ahol zömében a katonák, darabontok laktak. A várban szolgáló katonák azonban nem csupán a Darabont utcába költöztek, hanem a város bármely házában beszállásolhatták magukat. Ezt többnyire erőszakkal tették, az addigi lakókat kizárva házaikból, s a várost arra kötelezve, hogy valahol máshol kárpótolja telekkel a kárt szenvedettet.

42 A korábban már említett két falu Udvarhelyhez csatolásának okai között minden bizonnyal a vár és katonái által elkövetett házelvételek is szerepet játszottak. A társadalmi struktúrát tovább bonyolította János Zsigmond 1562-es segesvári rendezése, amelyben a lófők és primőrök kivételével a székely társadalom többi tagját a „fejedelem jobbágyai"-ként nevezték meg. Minden bizonnyal így jártak Székelyudvarhelynek azon lakosai is, akiket nem soroltak sem a főemberek, sem a lófők közé. A periratok is arról tanúskodnak 1562 és 1601 között, hogy az udvarhelyszékiek többsége a „fejedelem jobbágya"-ként nevezte meg magát. Ezek a sajátosságok meglehetősen megnehezítik a kutató számára a társadalom modellezését. A 16. századvégén, 1576 körül készült első lista egy évszám nélküli adólajstrom, amely Udvarhelyen csak fejedelmi jobbágyokat nevezett meg adófizetőként, és összesen 59 Ft kifizetett adót regisztrált.

43 Tekintettel arra, hogy ez az 50 dénáros adó volt, és számba véve, hogy a perek alapján pontosan tudjuk, hogy ha voltak is a városban, akik ki tudták fizetni a teljes adóösszeget, a többség ennél kevesebbet adózott és ennél többet senki sem fizetett, akkor minimálisan 118 adófizető családfőt feltételezhetünk ekkor a mezővárosban. A16. századvégén az állandó pusztítások megtizedelhették a város közösségét, a Basta-féle lustrában ugyanis már összesen csak 82 családfőt írtak össze, akik közül valószínűleg sokan a megelőző években költözhettek be. Eszerint ekkor a városban egy nemes volt, bizonyos Sámbokréty Mihály deák, 15 lófo, 66 szabad székely, 1 drabant és 1 jobbágy. A 66 szabad székely és a korábbi fejedelmi jobbágyok között sok azonosságot találunk, amiből arra következtem etünk, hogy a Báthori Zsigmond-féle 1601. december 31-i kiváltságolás egy csapásra megváltoztatta sokak társadalmi állását: adófizetők maradtak, csak most már „városi rend" néven emlegették őket. Sajnos a perek tükrében még ez az állításunk sem teljesen igaz, ugyanis pontosan tudjuk: attól, hogy valakit a „fejedelem jobbágya"-ként említettek, még nem bizonyos, hogy adót is fizetett, hiszen az adóját a székely városban az döntötte el, hogy az illető „városi fundus"-on vagy valamilyen okból mentesített telken álló házban lakott-e.

44 Ám még ha adófizetésre kötelezett házban lakott is valaki, megtör42 KmOL.II/lC 1589/77. 43 Szokl. Új. IV. köt. 33^14. p. 44 KmOL.II/lC 1589/11.