Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

kárt tettek a marháiban. Kárainak megtérítésére valóban nem is találhatott volna alkalmasabb helyet.

26 Ebben az esetben tehát az egy időben feltorlódó ügyek intézése meghaladta egy kereskedő mirnkabírását. A fennmaradt levelek áttekintése során ugyanebből az évből még egy hasonló, bár kisebb mennyiségekről szóló ügyről is tudomást szerezhetünk. Egy Vágsellye mezőváros tanácsa által írott, 1543. december 2-án kelt, Nagyszombat város tanácsához intézett levélben György sellyei mészáros Sánta Ambrus és Baráti Péter elleni perében azt vallja: Sánta Ambrus rávette, hogy menjen Buda felé a hetipiacra, adjon el néhány hordó süveget (Baráti Péter és Fábián tulajdonát), és a fele hasznot megtarthatja. György Nagyszombati István deák társaságában el is ment Budára, s ott az egyik Tisza menti mezőváros polgárától vett 150 ökröt, azzal a feltétellel, hogy az illető a vételárba beszámítja a süvegeket. Végül azonban az üzlet nem jött létre, mert az ökrök eladója nem fogadta el a süvegeket fizetségül, mondván, hogy rossz minőségűek, sőt az ökröket is visszatartotta, így ő minden haszon nélkül tette meg az utat.

27 Tipikus konfliktusról, a legelőhasználatért járó díj kifizetésének elmaradásáról ad hírt egy 1544. szeptember 17-én Bécsben kelt levél, amelyet Caspar Jeroczky de Kresnycze intézett Nagyszombat város tanácsához. Jobbágyai nevében írt, akiknek Sánta Ambrus és Baráti Fábián nem fizetett, ezért tiszttartója mindkettőjüket elkergette, majd a tartozás fejében 5 ökröt lefoglalt. A magisztrátustól az ügy kivizsgálását és elégtételt kért.

28 Ez után a nem túl jelentős üzleti ügy után Sánta 1555. augusztus l-jén nagyszombati házában kelt végrendelete szolgál új, a forgalom valódi nagyságrendjét mutató adatokkal a kereskedőtársaságról.

29 Leszögezi: „Énnekem Santha Ambrusnak azminemű közösségem és társaságom volt Baraty Fábiánnal, regestromom vagyon minden dolgaimról. Azonképpen őneki is regestroma vagyon minden dolgairól." Ezt a két jegyzéket nem ismerjük, ám néhány tételét a végrendelet külön is közli, például megtudjuk, hogy Barátival adósok a váradi Szőcs Mihálynak 800 forinttal, fele-fele arányban. Szőcsről ismert, hogy Pestről költözött Váradra, s a következő évben, 1556-ban Nagyszombatba tette át székhelyét. Egy kamarai vizsgálat anyaga arról tanúskodik, hogy Morvaországban, Bécsben, Nagyszombatban, Patonyban,

30 Budán és Pesten kereskedett.

31 Sánta a testamentumban azt is megvallja, hogy Baráti Fábiánnal adósok a verbói harmincadban 610 forinttal. (Egy 1555-ből származó levélből megtudjuk, hogy koráb26 PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 794. Fol. 745.; VARSIK 1956. N. 162., 266-267. p. Hustopeöe (Auspitz) fontosságát mutatja, hogy magyar neve is volt: Pusztapécs. 27 PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 829. fol. 737. Vö SZAKÁLY 1990. 142. p. 46. j. 28 PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. N. 964. 103. fol. 29 A végrendelet: NÉMETH 1995. N. 4. 40-43. p. 30 Patony (Ptuj, Horvátország) a Velence felé irányuló kereskedelem fontos állomása. 31 Szőcsről BESSENYEI 1998.