Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Bessenyei József: Baráti Fábián nagyszombati kereskedő kapcsolatrendszere

ban Baráti ugyanott összesen 500 aranyforintot fizetett. ) Mindkét summa tekintélyes, értéküket csak növeli, hogy Verbó a Sziléziába menő úton fekszik, márpedig erről az útvonalról kevés információ maradt ránk,

33 és a két adat azt bizonyítja, hogy ezen az útvonalon is élénk forgalom bonyolódott. Még egy közös üzletről értesülünk abból a mondatból, amely régi vitát próbál lezárni, kinyilvánítva, hogy Simándy Péternek ő, Sánta Ambrus semmivel sem adósa, csak Baráti Fábián. Sánta halála után (ami nem sokkal testamentumtétele után következhetett be) a kompánia is megszűnt. Barátinak új társak után kellett néznie, de a későbbi társak közül már senkivel sem alakított ki olyan bensőséges kapcsolatot, mint Sántával. A későbbi társak közül valók testamentáriusai, a hódoltságban is mozgó Kalmár Imre, az Esztergomból Nagyszombatba származott Nyilas István, és Kádas Fülöp, mindhárman bíróviselt nagykereskedők. Továbbá Borsos Balázs és Kis Mihály volt legfontosabb nagyszombati üzlettársa. Végrendelet-tételekor Borsossal éppen perben is állt 200 forint tartozása miatt, ezen kívül 85 forint adósságot ismert el, a többiről érvényes számadás készült - állította. Alamachy Farkas (akinek nevében alamóci származását sejtjük, azonos lehet azzal a Wolfgang z Olomoucéval, akinek nagyszombati kapcsolatairól több adatot ismerünk) sem járt jobban, mert Baráti nem ismerte el iránta való tartozását sem, pedig arra két tekintélyes barátja, Nyilas és Kádas emlékeztette.

34 A magyarbródi kereskedők közül Mező Ferenccel bonyolította üzleteit, bár kapcsolatukról abból az időből rendelkezünk több információval, amikor Mező, hitelezői elől menekülve, 1560-ban Magyarbródból Gyulára költözött. Lehetséges, hogy választása azért esett éppen Gyulára, mert ebből a mezővárosból már az 1520-as évek végén ökröket hajtottak ki Sziléziába. Bizonyára a környéken tenyésztett szarvasmarha összegyűjtésében segédkezett Barátinak is. Egy 1560-ban lefolytatott kamarai vizsgálatból megadhatjuk, hogy a törvényi tiltás ellenére - összejátszva a magyar harmincadósokkal - fegyvereket csempészett a török megszállta területekre, amiért korábban börtönbe is vetették, kiszabadulván azonban folytatta üzelmeit. Ez a jól kiépített és ajándékokkal állandóan frissített kapcsolati háló különösen becsessé tehette őt Baráti számára. Később, amikor a magyar királyi hatóságoktól fenyegetve érezte magát, Mező 1563-ban a hódoltsági Ráckevibe tette át lakhelyét.

35 Üzlettársi kapcsolata Barátival ekkor is fennmaradt, ha nem bizonyult is sikeresnek, végrendeletében Baráti legalábbis azt állítja, hogy utolsó, lezáratlan ügyletük az ő veszteségével végződött. Természetesen Barátinak is voltak török összeköttetései, enélkül a kereskedést nem lehetett működtetni, és valószínű, hogy munkálkodása során ő is átlépte a törvény határait. Erre utal I. Ferdinánd király 1544. február 11 -én kelt parancslevele, amelyben 32 1555. május 14. A verbói harmincados - Nagyszombat város bírájának. PÁL NSZ Nagyszombat v. Miss. 33 Verbó (Warbow, Vrbové) Nyitra vármegyében, Csejtétől délre. 1549-ben az összeírok 55 portát és 7 puszta telket találnak, földesura Országh Kristóf. 34 NÉMETH 1995. 56. p. 35 SZAKÁLY 1995. 120-123. p.