Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

is. Megállapíthatjuk, hogy a három éves vásár és a két hetipiac négy pontot ér a megadott kritériumok alapján. Az utolsó szempont a település jogi helyzete. Mivel Gradecet IV. Béla 1242-ben a szabad királyi városok rangjára emelte, és a település ezt a középkor folyamán nem is vesztette el soha huzamosabb ideig, a maximális hat pont lenne adható érte. A Zágrábnak adott privilégiumok hatását jelzi, hogy 1252-ben Kőrös lakóit István bán a zágrábi jogokkal ruházta fel,

122 és Bihács városa hasonlót kért és kapott 1279-ben az uralkodótól, IV. Lászlótól.

123 A fallal övezett királyi város példaként szolgált IV. Bélának Buda megalapításakor,

124 és egy 1308-ban keletkezett beszámoló is az ország legjelentősebb településeként említette.

125 1405-ben a város követei jelen voltak a Zsigmond által meghirdetett gyűlésen, és az 1308-ban említett tíz legjelentősebb város közül egyedül Zágráb tudta megőrizni kiváltságait egészen a középkor végéig.

126 Mindezek ellenére a középkor végére nem tudunk maximális pontszámot adni a településnek. 1424-ban Zsigmond rengeteg egyéb birtoktesttel együtt odaajándékozta a várost Borbálának,

127 évtizedekkel később pedig Ulászló volt kénytelen a királyi birtokot elzálogosítani.

128 Mindezek hozzáj árumattak ahhoz, hogy sem a tárnokmesteri, sem a személynöki városok között nem találjuk a kétségkívül rendkívül fontos és igen városias Zágrábot. Ezért a pontrendszerünk szerint csak négy pont jár neki. Ha mindezeket összeadjuk, a „legengedékenyebb" számítás alapján 46 pont lenne adható Zágrábnak, és ezzel közvetlenül Pozsony után a harmadik helyre kerülne. Ha a káptalani városrészt külön számoljuk, akkor az egyházi igazgatás, egyházi intézmények és a vásártartás kategóriájában lenne szükség korrekcióra. A legszigorúbb számítás alapján lehetséges, hogy csak a Szent Márk-székesegyházat tekintsük a város „igazi" plébániájának, és így csak egy pontot számoljunk ezért, de még ezzel együtt is az elsőrendű városok között maradna Zágráb a maga 42 pontjával. Ennek ellenére óvatosan kell bánnunk ezzel az eredménnyel, ugyanis ha Zágráb és Pécs kapcsolatát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy Baranya vármegye központjának nagyobb volt a súlya.

129 Két okunk van ezt gondolni. Amíg szlavóniaiak felkeresték a pécsi hiteleshelyet az ügyeikkel, addig Zágrábban nem találunk Dél-Dunántúlról származó panaszost. 1526 után Bécsben a pécsi polgárok sokkal jobb kapcsolatokkal rendelkeztek, és az 1538-ban megszervezett szlavóniai harmincadok irányításában döntő részt ők vállaltak, pedig a zágrábi kereskedőknek elvileg fontosabb lett volna, hogy szerepet kapjanak e szerv működtetésében. Erre azonban - eddigi ismereteink szerint - kísérletet sem tettek, a vámot Bornemissza Pál irányította, a Szlavóniával 121 TKALCIC 1894. II. 414-417. p. 122 SZŰCS 2002. 117. p. 123 THALLÓCZY-HORVÁTH 1912. 19. p. 124 SZŰCS 2002. 80. p. 125 MÁLYUSZ 1984. 151. p. 126 Uo. 166. p. 127 MOL DL 39 284. 128 ENGEL 2001. 295. p. 129 VARGA 2007b.