Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban
kapcsolatos ügyekben pedig Peregi Albert pécsi prépost, királyi tanácsos és kamarai prefectus járt el az udvari adminisztrációban. 130 Ezek után nem meglepő, hogy Zágráb város a Szakály Ferenc kutatásaiból jól ismert Schreiber Farkast kérte meg, hogy képviselje érdekeit Ferdinándnál. 131 Ezek az adatok azt mutatják, hogy Pécsnek jobb kapcsolatai voltak Béccsel, mint Zágrábnak, ám ennek számszerűsítése az alkalmazott pontrendszerben nem lehetséges. Az is igaz, hogy ez a helyzet csak 1543-ig állt fenn, ennek ellenére mégis elgondolkodtató. A legfrissebb várostörténeti munkáiban Kubinyi számba vette azokat a szempontokat is, amelyek a fenti kategóriába nem voltak beilleszthetők, ám egy település városiasságához nagyban hozzájárultak. Közéjük tartozik a topográfia, a népesség száma, a város centralitása, vallásos társulatok és fürdők megléte, valamint a zsidók jelenléte. 132 Zágráb területi kiterjedése nem volt nagy, a hegytetőre épült, háromszög alakú város észak-déli irányban 500, kelet-nyugati irányban 350 méter hosszú volt. 133 A 14. században azonban egyre újabb települések születtek a falakon kívül. A latin és a német negyed mellett a káptalani városrésztől északra létrejött a Nova Villának nevezett település, amely egyházi fennhatóság alatt állt, a város közvetlen közelében pedig a „Nova ves" vagy „Töpferstrasse" negyed, ahol az ott élők lelki gondozását a Szent Margit-plébánia végezte. A tagolt városkép miatt már a középkorban létrejött Zágráb utcahálózata, és ez is a fejlettségét mutatja. A város nem csupán területileg, hanem etnikailag is nagyon tagolt volt. Latinok, szlávok, németek és magyarok éltek együtt, akik a városi tanácsban a 14. századtól kezdve paritásos alapon vettek részt. 134 1355-től tudunk zsidókról a városban, az iratok több esetben említik őket - és a „domus iudeorum" épületét -, akik a középkor végén mindvégig jelen voltak Zágráb életében. 135 A lakosság lélekszámát tekintve kénytelenek vagyunk becslésekre hagyatkozni. Az eddigi munkákban ezt 1000—3000 közé tették. 136 Az egyetlen biztos támpontot ebben a kérdésben a fennmaradt adóösszeírások nyújtják. Az 1507-es lajstrom szerint Gradecben 425 adóköteles porta volt, ehhez jött még a zágrábi püspök öt telke a latin külvárosban és a zágrábi káptalannak a Száva mellett elterülő 232 háza. 137 1517-ben 450,1520-ban 460 138 adóköteles portát írtak össze a városban, de innentől az állandósuló háborús helyzet következtében a városi népesség fogyásnak indult, s majd csak a 17. században növekedett ismét. Ez azt jelenti, hogy a középkor végén minimálisan BO VARGA 2007c. 131 LASZOWSKI 1929. 226. p. 132 KUBINYI 2004. 16-21. p. 133 DOBRONIC 1994. 31. p. 134 Ez egészen 1608-ig így volt, akkor a latinok, valószínűleg a létszámuk csökkenése miatt, kiestek a tanácsból. 135 BEDENKO 1994. 39. p. 136 Budák szerint a 15. század közepén 3500, a 16. század végén 1500-2000 fö lakott a településen. BUDÁK 1994b. 89. p. 137 ADAMCEK-KAMPUä 1976. 18. p. 138 ADAMCEK-KAMPUS 1976. 81., 116. p.
