Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

tengeri szállításával. A zágrábi kereskedők távolsági kereskedelemben való érdekeltségét jelzi, hogy ebben az időben megsokszorozódott a királyhoz írt leveleik száma, amelyben a IV. Bélától kapott országos vámmentességük megerősítését kérték.

102 Az ausztriai tartományokkal való ellenséges viszony felértékelte a Zágrábon keresztül menő útvonal jelentőségét, és ennek hasznából az egész régió részesedett. A szabók nagy számára viszonylag egyszerű a magyarázat. Az 1480-as évektől ismét magára találó firenzei posztóipar termékei iránt óriási volt a magyarországi kereslet, és ezeket nagy mennyiségben éppen Zágrábon keresztül hozták be az országba.

103 A drága itáliai szövet mellett - amelyeket a kivitt szarvasmarha és bor ellentételeként importáltak - olcsóbb magyar anyaggal is szívesen kereskedtek, és a firenzeiek egyik nagyobb lerakata Zágrábban volt.

104 Érdekes módon mégsem a legnépesebb szakmák képviselői tömörültek céhekbe a 15. századi Zágrábban. Mátyás király 1466-ban a szíjgyártók (corrigiatores), a zablakészítők (frenipares) és a szűcsök (pellifices) céhes kiváltságait erősítette meg a vargák társaságával (sutores) egy napon.

105 1480-ban Mátyás ismét a város falai között időzött, s ezt az alkalmat használták ki a céhek arra, hogy kiváltságaikat ismét megerősíttessék az uralkodóval. Az újdonságot az jelentette, hogy ekkor már a nyergesek (sellipares) céhét is megemlítették.

10 Rajtuk kívül van egy bizonytalan adat a fazekasok és az ácsok vallásos társulásáról, ám ezekre más forrásokban nem találtunk megerősítést.

107 1521-ben a városi magisztrátus további három céh új statútumát hagyta jóvá, jelesül a mészégetőkét (calcaripares), a lakatosokét (seratores) és a kardcsiszárokét (gladiatores vulgo chyzarok).

108 Ezekkel együtt a középkor végén összesen nyolc céh megléte igazolt a városban, és ezért a pontrendszer alapján öt pontot adhatunk. Egy dologról itt mindenképp szólnunk kell, mielőtt továbblépnénk. Zágráb környéke Idtűnő bortermő vidék volt, ahol a városi polgárok és az egyházi intézmények j elentős szőlőterületeket műveltek. Ez a munka nem j elenik ugyan meg a céhekre utaló források között, ám az adásvételi szerződések, végrendeletek nagy számban említenek szőlőket vagy éppen borászati felszerelést.

109 A magyar gazdaságtörténetből ismert, hogy a 16. százai virágkor két legfontosabb cikke a szarvasmarha és a bor volt, és ugyanezeket látjuk Zágráb város esetében is. Ez megerősíti gyanúnkat, hogy az itteni városiasodás sok tekintetben hasonló volt a magyarországi fejlődéshez. 101 PlCKL 1970a, 187. p. 102 Az uralkodó 1267-ben a város polgárait az ország egész területén felmentette a harmincad és bármilyen más vám megfizetése alól. Ezt a kiváltságot többek között Mátyás király is megerősítette 1464-ben. MOL DL 38 705. 103 TEKE 2007. 977. p. 104 Egy firenzei kereskedőtársaság tagja volt Guglielmo di Antonio Federighi is, aki szöveteket értékesített, és éppen Zágrábban rabolták ki 1499-ben. TEKE 2007. 976. p. 105 TKALCIC 1894. II. 307-310. p. 106 Uo. 402-404. p. 107 GROTHUSEN 1967. 250-254. p. 108 TKALCIÓ 1896. III. 209-217. p. 109 Lomnicai Ferenc zágrábi kanonok végrendeletében az általa alapított prebendára szőlőket és hordókat hagyott. MÁLYUSZ 1971. 97. p.