Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

IN MEMORIAM KUBINYI ANDRÁS - Szende Katalin: Kubinyi András, a várostörténész

ve mezővárosok és városok közötti határvonalat meghúzhatta. Nagy hatással voltak rá az osztrák kutatás Marktokkal kapcsolatos megállapításai,

58 valamint Heinz Stoob német várostörténész koncepciója a Minderstadtokról, amelyek a valódi városoknál szerényebb, de a falvaktól határozottan elkülönülő központi funkciókat töltöttek be.

59 A kérdés megoldásához az imént említett központihely-fogalom adta meg a kulcsot Kubinyinak. Az egész ország területét egységes formában lefedő források után kutatva esett a választása a budai és pesti prozopográflai adatbázis összeállításakor már felhasznált bécsi és krakkói egyetemi anyakönyvekre, amelyekből a származási helyek rendjében kigyűjtötte az 1440 és 1514 beiratkozott diákok névsorát. Abból a hipotézisből kiindulva, hogy minél fontosabb egy település, annál többen jártak onnan egyetemre, rangsorba állította és csoportosította ezeket, majd a számértékeket térképre vetítette.

60 Az eredmény igazolta a módszert: a diákok száma alapján azonosított települések, amelyeket a csoportosítás alapján rangsorba állított, területi elhelyezkedésük szerint is megfeleltek a hierarchiában elfoglalt helyüknek. Ez azt jelenti, hogy a hierarchia bizonyos szintjein elhelyezkedő települések (a földrajzi adottságok figyelembevételével) szabályos rend szerinti távolságban feküdtek egymástól. Tágabb összefüggésben pedig az is kimutathatóvá vált, hogy az ország központi szerepet betöltő települései hálózatot alkottak, amelybe nemcsak a jogi értelemben vett városok, hanem a földesúri városok és nagyobb mezővárosok is beilleszkedtek. Ezt a feltételezést Kubinyi más oldalról a piackörzetek és az azokat elválasztó hivatalos távolságok, a rastdk segítségével is megfogalmazta.

61 A Településtudományi Közleményekben megjelent tanulmány annak idején nem váltott ki a fontosságát megillető visszhangot sem a földrajzosok, sem a történészek körében. Csaknem húsz esztendő telt el, amíg Kubinyi András, módszerét továbbfejlesztve és nemzetközi példákat is figyelembe véve,

62 az egyetemjárás egyetlen szempontja helyett tíz különböző tényező felhasználásával komplex értékelési rendszert dolgozott ki. A tíz szempont között a korábbi egyetemlátogatási adatok és a település jogi helyzetét tükröző terminusok mellett az igazgatási funkciók (uradalmi központ vagy királyi rezidencia; bíráskodási központ, hiteleshely; pénzügy-igazgatási központ), a gazdasági funkciók (kézműves- vagy kereskedőcéhek száma; hetipiacok és éves vásárok), a városokra jellemző egyházi intézmények (kolduló rendi kolostorok és/vagy ispotályok) jelenléte, valamint az úthálózati csomópont-szerep is megtalálhass KATZINGER 1978. Ez a kötet az 197l-es tanulmány megjelenésekor még nem állt Kubinyi András rendelkezésére, de tartalmazza a korábbi osztrák irodalmat, Kubinyi recenzeálta és a későbbiekben is számtalanszor hivatkozott rá. 59 STOOB 1958. 60 KUBINYI 1971d., térképek: 64, 66. 61 KUBINYI 1977b., különösen 167-174. p. 62 A kritériumnyalábok összeállítására a településföldrajz és a régészet oldaláról is felmerült az igény: DENECKE 1973. 33^15. p.; HODGES 1982. 20-22. p.