Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban
akiket akarnak. A város a bormérést is engedélyezte azzal a feltétellel, hogy évente Szent Márton ünnepén egy forintot fizetnek érte. 68 Sőt a hegyvám révén szerzett borukkal szabadon kereskedhettek, és azt több esetben Karintiában értékesítették. 69 Osvát püspök a már fentebb említett végrendeletében a pálosokról is megemlékezett, ezer forintot hagyott a budaszentlőrinci és ötvenet a remetei kolostorokra. 70 Bár nem tartozik a kolduló rendek közé, mégis szólnunk kell Zágráb kapcsán a cisztercita rendről. 71 Templomukat Szűz Mária tiszteletére emelték, és egészen az 1500-as évekbeli elköltözésükig fontos szerepet töltöttek be a város életében. 72 Először a Száva egyik szigetén telepedtek meg, majd 1307-1315 között beköltöztek a városba. Nem ez volt a térség legfontosabb ciszterci rendháza, hanem a LT. András király által 1205-ben alapított topuszkói apátság, amely szoros kapcsolatokat ápolt Clairvaux-val. A zágrábi kolostor a topuszkói filiája volt. 73 A közhiedelemmel ellentétben a ciszterciek előszeretettel telepedtek meg fejlett városokban, ahol hamar be tudtak kapcsolódni a termelésbe és az árukereskedelembe. A zágrábi közösség 1259-ben megkapta két malom tulajdonjogát a káptalani és a szabad királyi város között csordogáló Medve§éak-patakon, 1291-ben pedig már fürdője is volt a Szűz Mária-kolostor alatt. A 13. század végétől mészárszék is üzemelt a rendház mellett, és egyre több kereskedő ezt a külvárost választotta lakhelyéül. 74 A 15. századra egy külön kis telep alakult ki itt, amely a város egyházi joghatósága alá tartozott. Itt állt a Szent Leonard-kápolna, talán az ebben a külvárosban élő német lakosok pasztorációjára. 75 A polgárok felajánlásainak köszönhetően a rend komoly szőlőbirtokokkal rendelkezett a város körül, így súlyukat a gazdaságban is éreztetni tudták. Az 1470-es évektől állandósuló török veszély az ő életükre is hatással volt, ezért 1476júliusában Mátyás megparancsolta a cisztercita kolostor apátjának, hogy a török portyák miatt veszélyforrássá váló kunyhóikat, házacskáikat bontsák le, és az ott lakókat költöztessék át a megerősített káptalani városba. 76 Talán az 1502-ben bekövetkezett földrengés hatására hagyták el a várost. 1510-ben már nem voltak a városban, és II. Gyula engedélyezte Lukács zágrábi püspöknek, hogy áthelyezze a Szent Imre-plébá67 TKALCIÓ 1894. II. 429-430. p. 68 KISBÁN 1938. 45. p. 69 TKALCIC 1896. III. 51. p. 70 TKALCIC 1894. II. 516-517. p. 71 HERVAY 1984. 200-207. p.; SZABÓ 1911. 72 LÉKAI 1991. 480. p. A zágrábi rendház pápai jóváhagyással 1510-ben szűnt meg. 73 BRIGLJEVIÓ 1995. 102. p. Itt köszönöm meg Sághy Marianne-nak, hogy elküldte ezt a - Pécsett beszerezhetetlen - tanulmányt számomra. 74 BRIGLJEVIÓ 1995. 104-105. p. 75 A 15. században egyre több többemeletes, pincével rendelkező ház volt ebben a külvárosban. Ilyen házat adott el „in vico dicti monasterii [ti. monasterium beaté Marie virginis] nostri" Conradus Rawsar de Landeshut, amelyet kelet felől a prebendáriusok háza, délről az út (viapublica), nyugatról pedig a Szent Leonard-kápolna határolt. TKALCIC 1894. II. 186-187. p. 76 TKALCIÓ 1894.11. 370. p.
