Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

niatemplomot a régóta üresen álló ciszterci monostorba. Vannak olyan feltevések, hogy a városban létezett apácakolostor is, ám ennek nyomát az általunk átnézett forrásokban nem találtuk.

78 Az egyházi intézmények közé tartoznak az ispotályok, szegényházak is. Ebből a szempontból Zágráb a maga négy ispotályával kimagaslott a magyarországi mezőnyből. Egyedül Budán állt még ennyi, és valószínűleg a szlavóniai város kereskedelemben betöltött szerepe ad magyarázatot a szokatlanul sok szegényházra.

79 Ispotályt a földesúr és a város is alapíthatott, itt többségében az utóbbira találunk példákat. A Szent Antal tiszteletére szentelt szegényház a latin külvárosban, a Szent Péter szintén a falakon kívül feküdt.

80 A Szűz Mária a városban, a Szent Márk-székesegyház közelében, míg a Szent Erzsébet a káptalani városrészben feküdt. Közülük a Szent Péter-ispotály volt leprás ház.

81 Mivel a szakirodalom feltételezése szerint ezek az intézmények mutatták meg legmarkánsabban egy település fejlettségének fokát, megállapíthatjuk, hogy a késő középkori Zágráb igen városiasnak számított. A három kolduló rend és a 16. században üzemelő három ispotály összesen hat pontot ér a számítások szerint. Ha csupán a Gréc hegyén álló szabad királyi várost vesszük, akkor a Domonkos-rend, a ciszterek és a két ispotály miatt öt pont járna a településnek. A hatodik szempont értékelése az 1440-1514 között a településről a bécsi és krakkói egyetemre beiratkozottak száma szerint történik. Ennek alapján vélte úgy Kubinyi András, hogy Zágráb csupán a városi hierarchia negyedik sorába tartozott. A tárgyalt időszakban összesen harminc diák kereste fel az említett két intézményt. 25 hallgató Bécsben, 5 pedig Krakkóban folytatott tanulmányokat hosszabb-rövidebb ideig. Ez csupán a 20. helyre volt elég. Ráadásul még közülük is szembetűnő az iparosok alacsony részvételi aránya. A bécsi diákok közül csupán egy volt érdekelt a ruházati iparban.

82 Ennek okát csak találgatni tudjuk. Nagy valószínűséggel szerepet játszott benne, hogy a püspöki központ és a városban élő nagyszámú klerikus alapvetően meghatározta a város arculatát. A 16. század elejéig ugyanis a város egyházias jellege volt a legfontosabb piacképző tényező. Az egyház súlyát jól érzékelteti a zágrábi püspöknek a magyar egyházi hierarchiában elfoglalt helye. 1525-ben a püspökség éves jövedelmét 18-20 ezer forintra becsülték, és ezzel az egri, a pécsi, a váradi és az erdélyi után a zágrábi egyházmegye volt az ötödik leggazdagabb.

83 Az 1498. évi törvények szerint ebből a jövedelemből kellett a püspöknek egy bandériumot, azaz 400 lo77 „in quodam antique- et pene deserto monasterio Cistrciensis ordinis" TKALCIC 1896. ül. 79. p. A cisztercita apátság zágrábi megszűnése egy Mátyással kezdődő folyamat szerves része lehetett, amikor sok monostort vagy kolduló rendeknek adtak át, vagy püspökségekhez csatoltak. KUBINYI 1999e. 246. p. 78 KUBINYI 1999c. 297. p. 79 KUBINYI 1999d. 264. p. Az ispotályokat inkább vendégházaknak kell elképzelnünk, ahol az átutazók megszánhattak. 80 Utóbbira a 16. századból már njnesen forrásunk. Utolsó említése 1433-ban történt. TKALCIÓ 1894. H. 73. p. 81 TXALCIC 1894. II. 73. p.; KUBINYI 1999d. 264. p. 82 KUBINYI 1971. 73. p. 83 BALOGH 1929. LXXX. p.