Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

építsék fel, amelyet már amúgy is ők gondoznak ősidők óta.

57 A 15. század végén több zágrábi domonkos szerzetes is Padovában tanult, és mivel aktív könyvkereskedelmet folytattak, a város művelődésére is nagy hatással voltak.

58 A kolostor a mohácsi csatát követő években is működött - itt talált menedéket István pécsi szerzetes 1527-ben

59 -, és csak valamikor a 16. század közepén szűnt meg teljesen.

60 A domonkosok helyét a század végén a jezsuiták vették át. A domonkosok mellett a tatárjárás előtti években a ferencesek is megtelepedtek a Kaptol területén, és népszerűségüket a városi lakosság körében jól mutatja a rengeteg adomány, amellyel a polgárok elhalmozták őket a 14—15. században.

61 1499-ben Thuz Osvát zágrábi püspök 25 forintot hagyott végrendeletében a zágrábi ferences rendházra.

62 A későbbiekben is működtek ferencesek a városban, sőt szerepük egyre jelentősebbé vált, mert a 16. század végére a keresztény kézen maradt Szlavóniában Várasd mellett csak Zágrábban működött rendházuk.

63 A ferenceseknél nagyobb hatással volt a városra a Zágráb mellett 1274—1288 között, Szűz Mária tiszteletére alapított pálos kolostor.

64 Ők terjeszthették el Remete Szent Pál kultuszát a környéken, és nagy szerepük lehetett a Szűz Mária- és a Szent Korona-tisztelet szlavóniai meghonosításában is.

65 Hadnagy Bálint pálos szerzetes feljegyezte, hogy egy zágrábi polgár, miután fogságba vetették, Szent Pálhoz fohászkodott, és ezért lehullottak bilincsei. Egy másik horvát nemes, akit Magyar Balázs vettetett fogságba, ugyancsak a szent Remete segítségét kérte, és így menekült meg.

66 A remetei pálosok is ki voltak téve az oszmán portyázó csapatok támadásainak, akik 1481-ben felégették a kolostort, és megölték az ott talált szerzeteseket. Az állandó fenyegetettség is hozzájárult ahhoz, hogy a pálosok az értékeiknek a város falai között kerestek menedéket. A városi tanács 1487-ben nekik adott egy romos tornyot, hogy felújíthassák, és benne tarthassák ingóságaikat, illetve azokat szállásoljanak el benne, 57 TKALCIC 1894. II. 352-353. p. 58 HARSÁNYT 1938.247-248. p. Közéjük tartozott Zágrábi Antal, aki 1476-ban ment Padovába tanulni, ahogy Zágrábi Miklósfia Imre is. Utóbbi 1480-ban tért haza, és egyben könyvkereskedelemmel is foglalkozott. Nevével 1490-97 között szlavóniai vikáriusként találkozunk. 1475-ből van adat arra, hogy Pozsegai Lőrinc zágrábi fráter könyvre alamizsnát gyűjthet, míg 1476-ban Zágrábi Ágoston Budán nyomtatott Bibliát vásárolt. HARSÁNYI 1938. 249. p. 59 SZAKÁLY 1995. 44. p. 60 1 53 7-1568 között. ROMHÁNYI2000. 74. p. Más vélemény szerint 1597-ig működtek a domonkosok a városban, csak ezután hagyják el rendházukat, amelyet 1607-ben vesznek át a jezsuiták. DOBRONIC 1967. 73. p. 61 KARÁCSONYI 1922. 297-298. p. 62 Ez az összeg azonban meglehetősen szerénynek tűnik a többi adományhoz képest. Osvát püspök vélhetőn nem különösebben támogatta a zágrábi ferencesek működését. TKALÖIÓ 1894. II. 518. p. 63 HOSKO 2000. 28. p. 64 ROMHÁNYI 2000. 55. p.; KISBÁN 1938. 43-44. p. Utóbbi megemlíti, hogy már a tatárjárás előtt lehettek pálos szerzetesek a környéken. A remetei pálosokra legújabban SEKULIÓ 1986. 65 Remetéből több olyan 15. századi búcsús érem is fennmaradt, amelyet a zarándokok szoktak hazavinni a kegyhelyről. Egyik oldalukon Szűz Mária, a másikon pedig a királyi attribútumokat tartó, sujtásos magyar dolmányban álló Szent István látható. DÖMÖTÖR 1990. 374. p. 66 SARBAK 2003. 95., 107. p. Idézi PÁSZTOR 2000. 108. p.