Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban
maráról sincsen tudomásunk, pedig a közeli Samoborban jelentős rézbánya volt, igaz, ennek kiaknázása csak az 1530-as években kezdődött meg. 47 Az egyházi igazgatás helyzete a negyedik szempont a Kubinyi által felállított rendszerben. Ebből a szempontból a helyzet egyszerű-ha a káptalani és a szabad királyi várost egybeszámoljuk -, mivel Zágráb püspöki székhely volt, és székeskáptalan élt a falai között, ezért négy pont adható. Még az esetben is jár ennyi, ha társaskáptalanról nem tudunk, ami püspöki központ esetében meglepő. 48 Amennyiben máshogy döntenénk, és a káptalani városrészt nem számítanánk, akkor csak az exempt plébániákértjárna pont. Gradecben a külvárosokkal együtt négy plébániát ismerünk a késő középkorból. A Szent Márk-székesegyházat, 49 a németek lakta külvárosban a Szent Márton tiszteletére emelt templomot, 50 a Szent Antal-plébániát a latin negyedben 51 és a Szent Margit-patrocíniummal büszkélkedhető egyházat, ugyancsak a külvárosban. 52 Ha az önálló plébániák egy pontot érnek, akkor Gradée a püspöki központtól függetlenül jogosult a négy pontra. Az egyházi igazgatással szorosan összefügg az egyházi intézmények száma. Fügedi Erik már közel négy évtizede rámutatott arra, hogy a kolduló rendek megtelepedése a városiasság fokmérője. 53 Tőle tudjuk azt is, hogy a pálosok előszeretettel telepedtek városok mellé, de kialakulásukra is nagy hatásuk volt. Többek között ezért is döntöttünk úgy, hogy a remete-hegyi pálosokat figyelembe vesszük Zágráb pontrendszerének számításakor. Hasonlóan értékes megállapításokat tett Fügedi a domonkosokkal kapcsolatban. Szerinte a prédikátorok rendje (Ordo Praedicatorum) oda települt, ahol már komoly kereskedőváros volt. Sőt püspöki székhelyek esetében csak akkor jelentek meg, ha a település egyben fontos kereskedelmi központként is funkcionált. Csak sajnálni lehet, hogy Fügedi a vizsgálataiba ennek ellenére nem vonta be Zágrábot, és így a tanulmányhoz mellékelt térképen sem szerepel. 55 Zágrábban már 1223-ban tudunk domonkos szerzetesekről, templomukat a város falain belül Szent Katalin tiszteletére alapították. A Szent Miklós tiszteletére emelt domonkos kolostor a város falain kívül feküdt, a Cirkvenica patak bal partján a latin negyedben (Vicus Latinorum), 56 és valószínűleg obszerváns volt, mert szoros kapcsolatokat ápolt Kremsszel. 1473-ban Mátyás elrendelte, hogy mivel a kolostor már nem lakható biztonságban a török támadások miatt, új rendházukat a Szent Katalin-kápolna mellett 47 PICKL 1977. 117-124. p. 48 KUBINYI 1999b. 222. p. 49 GROTHUSEN 1967. 178-179. p. A plébános kinevezése a város jogkörébe tartozott. A templom az 1502. évi földrengésben súlyosan megrongálódott, az 1645. évi tűzvészben pedig megsemmisült. Utána barokk stílusban épült újjá. Középkori történetére TKALCIC 1894. II. 474., 494., 496., 511. p. 50 GROTHUSEN 1967.180. p. A mai Jellasich téren van, és már a 14. században is állt. DOBRONIC 1994. 33. p. 51 TKALCIÓ 1894. II. 397., 471., 473. p. 52 A Szent Margit-plébánia a második volt a városban, 1334-ben már állt. GROTHUSEN 1967. 180. p. 53 FÜGEDI 1972. 54 FÜGEDI 1976. 76-77. p. 55 Uo. 1976. 93. p. 56 GROTHUSEN 1967. 182. p.
