Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban

bíró elnöklete alatt lezajló közgyűlés bevonása jelenthetné, ám az ennek történetét feldolgozó műben a szerző következetesen Szlavónia tartományi közgyűlésének aposztrofálja ezt az eseményt, és egyszer sem nevezi nádorinak.

35 Ha azonban elfogadjuk Solymosi László definícióját a nádori közgyűlésről,

36 az tökéletesen ráillik a Zágrábban tartott gyűlésre. A téma horvát historikusa is azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy ez valójában királyi ítélőszék (regale iudicium) volt, amelyet az uralkodó különleges parancsából hívtak össze (de speciali commissione et mandato [...] domini nostri regis), és Mátyás bízta meg Országh Mihály nádort és Báthori István országbírót a gyűlés levezetésével.

37 Ezért ha tartjuk magunkat a Kubinyi-féle kritériumokhoz, és a báni törvényszéket nem tekintjük egyenértékűnek a nádori közgyűléssel, az 1481 - es zágrábi közgyűlés pluszpontj a miatt mégis a maximális hat pont adható a településnek. A harmadik szegmens a város pénzügyigazgatásban betöltött szerepe. Zágráb a 14. század közepéig fontos pénzügyi központ volt, egészen 1351-ig itt verték a jó minőségű báni dénárokat, amikor I. Lajos ezt megszüntette. Utána sokáig nem találunk erről szóló forrást, ám a mohácsi csata előtti időkből ismét van adat a zágrábi pénzverő kamara működésére.

38 1524—1525-ben itt készültek a rossz minőségű „nova moneta" dénárok.

39 Zágrábban a középkor folyamán végig fontos harmincadhivatal működött, amely a Mohács utáni évtizedekben is megtartotta jelentőségét.

40 A vám említésére már a 13. század második feléből van adat, és ebből kiderül, hogy az a Gréc hegyen épült királyi vár alatt „in portu Zawae, qui Kyralrewy dicitur, iuxta magnam viam" működött.

41 A zágrábi harmincadosok között megtaláljuk 1482-ben a firenzei Domenico Martellit,

42 1503-ban az ugyaninnen származó Pásztor Jánost,

43 valamint Vémeri Zsigmond kincstartó és zágrábi püspök rokonát, Benedeket,

44 Sókamara működésére viszont annak ellenére nincsen adatunk, hogy a Szegedről szállított sónak az egyik végpontja Zágráb volt,

45 és a közelben is próbálkoztak sóbányászattal,

46 illetve a városon átmenő kereskedelemben is nagy szerepet játszott az élelem tartósításához oly nélkülözhetetlen ásvány. Ezek alapján minimum három pont jár Zágrábnak. Bányaka35 A zágrábi közgyűlés elemzését lásd TRTNGLI 1998. 36 „A középkorban a bűnüldözés leggyakoribb formája a levelesítés (proscriptio) volt. A nádor (comes palatínus) járta az országot, s az uralkodó megbízásából a gonosztevők megfékezésére és egyéb bíráskodási célból rendszeresen nádori közgyűlést tartott. Előre meghatározott helyre és időre összehívta egy vagy több vármegye nemességét. Az összejövetel legfőbb feladata a tolvajok, latrok és a többi gonosztevő kiirtása volt." SOLYMOSI 2000. 37 KLAIC 1982a. 153. p. 38 LASZOWSKI 1915. 39 Talán az 1526-ban készített Z-V jegyű, jobb minőségű dénárok is innen kerültek ki. http://www.numismatics.hu/cikkek/Penzverdekll.htm (2007. okt. 24.) 40 Működésükre több adat található: TKALCIC 1894. II. 289., 305., 513. p. 41 PACH 1999. 6. jegyzet. 42 A titulusa ekkor „tricesimator regie maiestatis regni Sclavoniae" volt. TEKE 2007. 977. p. 43 TEKE 2007. 977. p. 44 KUBINYI 1999a. 167. p. 45 TKALCIÓ 1889.1. 9. p. 46 TKALCIÓ 1894. II. 428-429. p.