Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Varga Szabolcs: Zágráb szerepe a magyarországi városhálózatban a késő középkorban
(Promontorium Zagrabiense) is, amely jogi értelemben ugyancsak nem tartozott a városhoz. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy bevonjuk őket a vizsgálatainkba, mert olyan szoros szálakkal kötődtek a szabad királyi városhoz, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. A külvárosok lakóit megillették mindazon jogi kiváltságok, amelyek a falakon belül élőket, 20 s ezért mind a céhek számának vizsgálatakor, mind az egyházi intézmények számbavételekor figyelembe vettük őket. Ez természetesen befolyásolja eredményeinket, ám ennek ódiumát - mivel jobbat nem tudunk - vállaljuk. Hasonlóan problematikus a kronológia is. Kubinyi András az 1440—1514 közötti időintervallumban vizsgálta a magyar városiasodás kérdését, és ennek okát meggyőzően bizonyította. Regionális események azonban komolyan befolyásolhatják ezeket az eredményeket. Szlavóniában I. Ulászló halála után polgárháború dúlt, amely kihatott a város életére is. A külön kormányzat kiépítésén fáradozó Ciliéi Ulrik megszerezte Zágrábot, és csak halála után, 1457-ben sikerült V. László királynak azt újra saját fennhatósága alá vonnia. 21 1469-től a török portyák egyre gyakrabban érték el a várost, s ez ugyancsak súlyos gondot okozott az ott élők számára. 2 Hunyadi (I.) Mátyás halála után újabb polgárháború tört ki a térségben, majd lezárulta után Corvin János befolyása okozott problémákat Zágráb életében. 23 Ezekkel a példákkal arra kívánunk rámutatni, hogy a késő középkorban Szlavóniában olyan sajátos események történtek, amelyek kihatottak Zágráb életére, és például a külföldi egyetemlátogatások számát is befolyásolhatták, amelyekre pedig a vizsgálat részben épül. Mindezekkel csak kételyeinket kívántuk megfogalmazni az általunk használt kritériumrendszer minden körülmények között való alkalmazhatóságával szemben, és Zágráb esetében is nyitva kívánjuk hagyni a lehetőségeket újabb, talán egzaktabb vizsgálatok előtt. Kubinyi András tíz szempontot vizsgál, és mindegyik kategóriában maximum hat ponttal számol. A kapott értékek alapján a városias településeket hét kategóriába sorolja, s ezek alapján osztályozza a magyarországi városokat. 24 Ezek szerint Buda, Pozsony, Kassa, Szeged, Pest, Sopron, Nagyvárad tekinthetők úgynevezett elsőrendű városoknak. A Zágrábhoz legközelebb eső Pécs azonban „csupán" másodrendűnek minősül a maga 39 pontjával, igaz, Fehérvár után rögtön a második helyen. Szlavóniát egy város sem képviseli, sőt Zágráb nem került be az első tizenöt település közé sem. Természetesen ez annak tudható be inkább, hogy sem magára a városra, sem magára Szlavóniára nem készültek el a vizsgálatok, ha pedig mégis megemlítették Zágrábot, a szabad királyi várost mindvégig külön kezelték a püspöki várostól, s ennek alapján a 20 1505. március 30-án Ulászló a város összes lakóját, beleértve a külvárosokéit is, felmentette mindennemű adófizetés alól. TKALCIC 1896. III. 37. p. 21 PÁLOSFALVI 2001. 444. p. 22 1469 szeptemberében jegyezték fel az első komoly pusztítást, amelynek a környék jó része is áldozatul esett. TKALCIÓ 1894. II. 325-327. p. 23 1490. október 11. Buda. II. Ulászló parancsa Gradée városnak, amelyben tudatja, hogy Corvinnak adományozta Szlavónia tartományt „et fidelitate vestre serié presencium strictissime mandamus, pro dueeque et domino vestro legittimo habere et tenere..." TKALCtC 1894. II. 478. p. 24 Mivel a szerző több helyütt részletesen ismerteti pontrendszerét, megismétlésétől most eltekintünk. KUBINYI 2001. 45^17. p.
